Aki ma Hűvösvölgyben, az Ördög-árok mentén sétál, élvezve az itt tényleg jó levegőt, csendet, és a régi, szép villák látványát, a Szalonka utca sarkánál magas, elegáns, vas kapu mögött oszlopos, öreg házat lát. Ha lát, mert van olyan szemfüles, hogy sétáját lehetőleg koratavaszra időzíti, amikor még nem lombosak a fák. Ez a kétszáz éves klasszicista épület ugyanis méteres gaztenger és szemétkupacok közepén áll, ránézésre évtizedek óta gazdátlanul. Mellette hatalmas, műanyag((?) borítású, jellegtelen, viszont ronda, irodaház-szerű épület rogyadoz, pedig ránézésre bő százötven évvel fiatalabb, mint oszlopos szomszédja.
A Páfrány utca 17b építésének éve 1820, vagyis ez a ház lehet fővárosunk egyik legöregebb épülete, de a környéken biztosan nyerné a versenyt. Ha másért nem, csak ezért érdemes lenne megbecsülni, felújítani, eredeti funkciójának a környékbeliek is tudnának örülni. Vendéglőnek épült ugyanis, okos első tulajdonosa, bizonyos Gőbl Lipót uram budai molnár mesterségét adta fel, amikor az Úr 1820-dik évében megvette a várostól a szemközti domboldalt, és az Ördögárok völgyének egy szakaszát. Ezért róla, és nem holmi Habsburg uralkodóról nevezték el a környéket Leopoldfeldnek, vagyis Lipótmezőnek. Már az adás-vétel évében megépült a vendéglő, hogy az erre kiránduló budai polgár jót ebédelhessen itt, mielőtt hazazarándokol Buda városába. Aztán meg, ha beleszeret a környékbe, itt vehet telket, építhet házat. Vagyis e vendéglőnek létét köszönheti a lassan de biztosan beépülő üdülőövezet, későbbi (mai) villanegyed.
1870-ben némileg átépült a vendéglő Knaube Ignác tervei szerint. Ő tervezte a Szépvölgyi úton 1850 óta hősiesen álldogáló kis katolikus kápolnát például. Ekkor még mindig ez az első és egyetlen fogadó a környéken, ahol 1850-ben még egy árva állandó ház sem létezett. Utak is alig, majd a Margit-híd megépültével (1876) válnak viszonylag megközelíthetővé a Vizivároson túli részek. Elsőnek az anno Hidegkúti, ma Hűvösvölgyi és Budakeszi út mentén épültek villák, az Ördög-árok partja. majd csak a XX. század elején kezd beépülni.
A mai Páfrány utca – Szalonkai utca – Nagybányai utca – Görgényi utca által határolt rész az Apáthyak birtoka volt, felparcellázása 1896-ban kezdődött. Ugyanebben az évben nyílvánották üdülőövezetté a környéket. 1899-ben megépült a Pasaréti út, így könnyebben vált megközelíthetővé és beépíthetővé a környék.
A vendéglő majorságként létezett a XX. század első évtizedeiben, a közelben lakó Tormay Cecile is így említette Bujdosó könyvében. Legutóbbi hasznosítása üzemi konyha volt, ami már önmagában is elég gyalázatos. Hatalmas terület tartozik az épülethez, amiben ottjártamkor épp nagy földmunkák folytak. Egyébként szemét, gaz, elhanyagoltság mindenütt. A telken álló, ránézésre nyolcvanas években épült, igénytelen monstrum félig lebontva/összedőlve sem emeli kimondattan az összképet. Kész csoda, hogy a kapu még megvan, és az oszlopos homlokzat is őrzi nyomokban a fénykor hangulatát. Jó lenne jobb kezekben látni ezt az ingatlant is, de a nagy teherautók jövés-menése, a hátsó kertrész lendületes széthordása valahogy nem a műemlék felújítása és méltó felhasználása esélyét erősíti az emberben.
Forrás:
Helyszínbejárás
https://24.hu/kultura/2019/04/22/ismeretlen-budapest-ujlak-sommer-sutohaz-uromi-utca-epiteszet/?fbclid=IwAR37PNLVO7NIj3fw6xPPNZIM3AX6SrT5p0uEMm75bSeuag3s-l3kJg1_6uQ
http://www.ilyenisvoltbudapest.hu/ilyen-is-volt/masodik-kerulet/item/1900-as-evek-kozepe-szepvolgyi-ut
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Műemlék_majorság_kapuja,_Páfrány_út_17B,_2017_Nyék.jpg
http://epa.oszk.hu/02100/02120/00034/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_34_209.pdf
http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/315
https://hu.wikipedia.org/wiki/Lipótmező
http://egykor.hu/budapest-ii–kerulet/lipotmezo/2531
Érdekelnek a házak.Okos dolgokat tanulok az írásokból.
Tetszik