Budai Vár. Hajdan uralkodók székhelye, ma legalábbis csupa történelem, a város többi részéhez képest régimódi, ódon, valahogy nem evilági, kirakatnegyed. Turista rezervátum, az itt lakók megszenvedik a híresség minden hátrányát, látogatók özöne lepi el nap, mint nap, zajjal, tömeggel szállják meg az egyébként csöndes, kisvárosi hangulatú utcákat. Pedig minden ház mesélni tudna….
Mai mesélőnk régi kedvenc. A Dísz téren áll, jelen formájában ugyan „csak” nagyjából kilencven éve, de a középkor óta lakóház állt itt mindig. A XIV. században már biztosan, 1391 előtti tulajdonosa bizonyos Hengmannus de Sebenicio körmöcbányai kamaraispán volt. 1391 január 15-én a nemes úr elajándékozta házát, méghozzá az „Újbányái (königsbergi) kórháznak. Ettől kezdve egészen a török idők végéig nincs adat a ház lakóiról. Az 1686-os ostrom után barokkos stílusban felújított ház először Bössinger Ignác Ferenc patikusé lett, aki 1693-ban budai polgármester lett. 1696-ban itt nyitotta meg patikáját a „Zum goldenen Eichhorn” néven. 1699-ben eladta a házat patikástul, előbb János Bálint, majd Sey Ferenc lettek tulajdonosai. Őket követte a Seil család, ők sokáig, 1771-1869-ig, majdnem száz évig laktak itt. A XIX. század érdekes lakója Arányi Lajos aki sebész, orvosprofesszor, továbbá hobbi műemlékes volt, neki köszönhetően indult meg a várbéli házak történetének feltérképezése.
Az épület homlokzatát 1845 körül neoklasszikus stílusban, négyablakossá alakították át Hild tervei szerint, de a legnagyobb változás 1930-ban történt. Akkor, az új tulajdonos Miklós Andor kérésére lebontották a középkori alapokra épült barokk házat, és helyére a ma is látható neobarokk villa született Pogány Móric tervei alapján. Aki 1934-35-ben további átalakításokat tesz, hogy a ház elnyerje ma ismert formáját.
Ahogy ma ismerjük a Dísz tér 6-os házat: Először is a ma is csodás kapu. Még a sokévtizedes gazdátlanságtól szemmel láthatóan megrogyott állapotában is gyönyörű a kovácsoltvas kacifántos kidolgozottsága, a virágos girlandok, a rég nem világító lámpa, a virágkosár. Mindez Sima Sándor aranykoszorús budapesti műlakatos munkája, aki pl. a ciszterci Szent Imre Gimnázium ajtajának kovácsoltvas díszeit is készítette.
A halványzöld falak, élettelen ablakok, gondosan megmunkált, de évtizedek elhanyagoltsága miatt koszló, rozsdásodó kovácsoltvas ajtódíszek, kopott fakapu felett néznek a Dísz tér felé. Az egyik földszinti ablakon át benézve felsejlik a ház túloldalán lévő, igazi város kincs: a kert. A Hunyadi János út oldalán várfal védi a csöpp kis saját, zöld oázist, és fölötte a szédítő kilátást, ami mindkét szintről, és koronaként, a tetőteraszról tárul a boldog, ide bejáratos kevesek elé.
A merész újító, a középkori nyomokat elbontó új tulajdonos, Miklós Andor igazi self-made ember volt, briliáns tehetségű üzletember, aki a semmiből épített fel egy hatalmas, fénykorában 6000 embert foglalkoztató média-birodalmat, és egyúttal a két világháború közti Magyarország egyik legnagyobb vagyonát is.
1880-ban született Pesten egy szegény, hatgyerekes zsidó családba. 15 évesen már kifutófiúként dolgozott, elindult a ranglétrán, 23 évesen a Pesti Naplónál kezd, 2 év múlva Klein Árminról Miklós Andorrá változtatja nevét. 30 évesen, 1910-ben alapította meg saját lapját Az Estet, ami az elkövetkező 25 év legsikeresebb, legnagyobb példányszámú napilapja lesz. 1917-ben megvette az Athaeneum Rt-t és ezzel médiabirodalmat alkotott. Lapja, Az Est új stílust képvisel, bulvárlap, kimagaslóan színvonalas külpolitikai, és 1923-tól kiváló irodalmi rovattal Mikes Lajos szerkesztésében. Állandó szerzője volt Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Herczeg Ferenc, Heltai Jenő, Móricz Zsigmond, Illés Endre, Erdélyi József, Sárközi György, Szabó Lőrinc.
A grafikákat Falus Elek készítette, a fényképeket többek között Escher Károly, Révész és Bíró, a Szántó fotóiroda, Világ Miklós, Zubor István.
A címlapokat a legdivatosabb festőktől rendelte: Vaszary János munkája az 1935 áprilisában megjelent 25. évet ünneplő jubileumi szám címlapja pl. Ekkor, már az alapító halála után ünnepelték Az Est létezésének 25. évfordulóját. Ekkor a lap napi 150000(!) példányban jelent meg, 365-en dolgoztak csak a szerkesztőségben(!), a terjesztéssel összesen 6100-an.
Miklós Andor, mint a tehetséges, törtető üzletemberek általában, nem volt feltétlenül kellemes ember. Közeli munkatársa, Móricz Zsigmond írt róla beszédes jellemzést, amit aztán a „főnök” halálakor kicsit szelídített:
„Különös ellentmondás volt ebben az emberben. A felszínen közönséges szatócs, petróleumszagú s képes volt az ország egyik legnagyobb vagyonát megteremteni s ami még nehezebb, megtartani. Kellett tehát benne képességeknek lenni, de ezek el voltak rejtve… Folyton borotvaélen járt a lapja, a szatócs megérezte, mi kell a tömegnek (…) Egyetlen könyvet el nem olvas. Sejtelme sincs róla, ki volt Arany János ha néha egy íróról beszél, az embernek megáll az esze” Majd 1933-ban: „Miklós Andor tanította meg olvasni a magyar népet.” Ami kétségtelenül igaz is a népszerű sorozatok, és a teljes kortárs irodalom megjelentetésével.
Miklós Andor 1930-ban vette meg az akkor itt álló, utoljára az 1800-as évek közepén Hild tervei szerint átszabott házat, amit teljesen lebontatott, és új, tetőteraszos, modern, minden igényt – ideértve színésznő feleségének kényelmét is – szolgáló, extravagáns házat építtetett Pogány Móric rajzai alapján.
Az eredeti terveket bogarászva kiderül, a Dísz tér felé csak a kiszolgáló helységek néztek. A főbejárat egy kerek előtérbe, onnan meg a garázsba (!) vezetett – itt állhatott Miklós Andor Rolls-Royce-a, vagy feleségének Minervája. A garázs mögött ebédlő és hall, majd egy hatalmas, ellipszis alakú, kupolával fedett szalonba érkezett a szerencsés, korabeli látogató, innen „fogadó” szoba nyílt, egyenesen az apró, de annál értékesebb kertbe.
Az emeleten a Dísz tér felé a cselédszoba, a sofőr szobája, és a legnagyobb, az úgy nevezett „szerep-szoba” nyílt, onnan egy előtér, inasfülke, cseléd-fürdőszoba, tágas konyha, kamra, a szakácsnő szobája, onnan egy óriási konyha, tálaló, varró-szoba, és a komorna szobája. Újabb előtér az ellipszis alakú szalon légterében, innen indult a lépcső a tetőteraszra, továbbá nyíltak a fürdőszobák, amik a ház legszebb, városi kilátású szobáihoz vezettek: a férfi hálóhoz és a budoárhoz, amihez öltöző és fürdőszoba is tartozott, természetesen. A szédítő kilátás kényelmes teraszról volt élvezendő, a kertbe a földszinten a madár se látott be, a tágas tetőterasz meg olyan extravagancia, ami itt, a Várnegyedben párját ritkítja bő 90 évvel megépülte után is.
Miklós Andor nem élvezhette sokáig kényelmes, vári villáját. 1933 decemberében érte végzetes szívroham, hatalmas vagyonát, cége vezetését felesége, Gombaszögi Frida örökölte. Frida Grün Frederika néven született Budapesten 1890-ben öt gyerekes, szegény zsidó családban. Az öt lányból négy lett színésznő, abból ketten, Ella és Frida lettek igazán híresek. Ahogy Pesten mondták: „Margit volt a legszebb, Frida a legelőkelőbb, Ella a legmulatságosabb és Irén élt a legtovább.” Tizenkilenc évesen végezte el a színiakadémiát, 1916-tól visszavonulásáig, 1933-ig a Vígszínház művésze volt. Első férje Rajnai Gábor volt, tőle 1918-ban vált el, de barátok maradtak, és amikor Fridának a háború alatt bujkálnia kellett, Rajnaira is számíthatott. Miklós halála után pedig Heltai Jenővel is élt házasságban – nem vetette meg a tehetséges férfiakat. És a híreseket sem, még házasságai előtt jóval hozta hírbe a pesti pletyka az 1906-ban Pestre látogató Puccinivel, sőt, a későbbi IV. Károly királlyal is annak főhercegi korában. 1922-ben ment hozzá Miklós Andorhoz, és amikor a médiamogul 53 évesen meghalt, Frida megörökölte és átvette az Athenaeum Rt. és az Est-konszern vezetését, amiért visszavonult a színpadról. Miklós Andor szerencséjére nem érte meg média-birodalma mélyrepülését, szándékos kivéreztetését, majd megszűntetését. 1939-ban államosították a céget, Az Est utoljára 1939 november 17-én jelent meg.
Gombaszögi Frida, bár járt Amerikában többek között Molnár Ferenc vendégeként, hazajött, és megkísérelte visszaszerezni a háború után az elveszett vagyont. Cserébe 1951-ben mindenét, így házát is elvették tőle, elszegényedve halt meg.
A Dísz tér 6 az 1970-es években a Külügyminisztérium vendégháza volt, majd az 1990-es években Algéria nagykövetsége. Mostanában pedig üres, évek óta, ránézésre teljesen gazdátlan, hajdan meseszép teraszaiból bokrok nőnek ki, kertje gaztenger. De zöld, és ahogy a földszinti ablakon benéz az ember, kovácsoltvas korlátot lát, messze derengő kertet… ígéretes, értékes, csöndes, mesélő ház. Üresen hagyni, az enyészetnek átengedni vétek.
Forrás:
Helyszínbejárás 2019 szeptember
Az Est 1935 április 14-i jubileumi száma (saját tulajdon)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gombaszögi_Frida
https://hu.wikipedia.org/wiki/Miklós_Andor
https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1936_08/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=517&layout=s
https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_Technika_1940/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=178&layout=s
https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Muemlekvedelem_1986/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=66&layout=s
https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Muemlekvedelem_1986/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=69&layout=s
https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/EPKOZLEK_12/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=144&layout=s
https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/EPKOZLEK_12/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=95&layout=s!!!
https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/25603/?list=eyJxdWVyeSI6ICJIUlNaPSg2NTIwKSJ9
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pogány_Móric
https://epa.oszk.hu/00000/00022/00568/17731.htm
http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/fiumei-uti-temeto/miklos-andor-klein-armin/
https://totalcar.hu/magazin/kozelet/2017/11/19/a_magyar_elit_es_az_autozas_a_masodik_vilaghaboru_elotti_magyarorszagon/
https://bpromantikaja.blog.hu/2018/07/16/az_aranykor_magnasai
http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2017/05/zalaik_16_3.pdf
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/99-04/ch07.html
http://urbface.com/budapest/a-miklos-villa
Móricz Virág: Apám regénye
0 hozzászólás