Árkád Bazár – avagy egy „tündérpalota” öregkora

Szerző: Szuhai Barbara | 2016. jan. 27. | 1909, 1924, Árkád Bazár, Blog, Dohány utca, Illés és Késmárky, szecesszió, Vágó testvérek

Nagyon híres és nagyon lepusztult.

Ez volt az első gondolatom. Minden, magára valamit is adó, a témával foglalkozó nyomtatott és internetes kiadvány a magyar szecesszió első 10 legfontosabb, legértékesebb, leghíresebb épületei között sorolja ezt a házat. Annyi minden épült és újult meg az elmúlt 25 évben, pont ez, a ritka szép, értékes ház egy sarokra a világhírű Dohány Utcai Zsinagógától hogy tud ilyen elképesztően lerohadt állapotban leledzeni?

Négy éve járom és fotózom a pesti bérházakat. Ez a ház, különösenképp lépcsőházainak látványa ma egészen elszomorított. Olyan szívszakasztóan szép, annyi potenciál, fantázia van benne, és érték, mindenek fölött. Nem akármilyen kivitelezés, hogy hisz túlélt 2 világháborút, 50 év kommunizmust, és – bónuszként – 25 elhanyagoltságot.

A Dohány utca 22-24 1909-ben épült Vágó József és László tervei szerint az Árkád Bazár – Késmárky és Illés Játék áruháza számára. Késmárkyék 1870 óta voltak a piacon, üzletük volt a Kossuth Lajos utcában, a Rákóczi úton, de jelen voltak 30 éve az akkori Európa leglátogatottabb fürdőhelyén, Karlsbadban is, mielőtt megnyílt nagyáruházuk a Síp utca – Dohány utca sarkán. A Vágó testvérek terve hatalmas szenzációt jelentett a városban. A korabeli sajtó így tudósított a nyitásról:

„A legnagyobb csendben, minden feltünést és vásári zajt kerülve, a főváros gyermekserege a napokban uj és csodálatos látnivalót kapott. A Rákóczi-ut, Dohány- és Sip-utczák keresztezésénél a gyermekmesék világa öltött testet.

Minden izében nagyszabásu és európai szinvonalon álló gyermekjáték-áruházat épittetett a régi és jóhirnevű Késmárky és Illés-czég.

Igen szép látnivaló a hatalmas ötemeletes palota, melynek árkádjai alatt járva-kelve, csodálattal látjuk a változatos játékok tömegét. A belső csarnokokban látunk babákat számlálhatatlan mennyiségben, páratlan mügonddal összeállitva a föld minden emberfajának viselete szerint. A téli sport, a modern ródlizás minden változatu szánjai, a villamos vasutak, tengeri hajók és torpedók olyan választéka, a milyenre eddig példa nem volt. A mi pedig a kis gyermek legkedvesebb játékát, a hintalovat illeti, azt ezerszámra találjuk a legegyszerübbtől a legdiszesebbig.

A Késmárky és Illés-czég „Árkád bazár”-ja páratlanul áll a maga nemében, mert a szegény munkás embertől a milliomosig, a demokrata apától az automobilon érkező mágnás asszonyig mindenki megtalálhatja azt a játékot, a mit vagyoni viszonyaihoz mérten megvehet gyermekének. A filléres játékszertől a legmagasabb igényekig sok ezer variáczióban van ott felhalmozva minden, a miben gyermek gyönyört talál. (…) És most, mikor esténkint a villamos fényárban csillogó fayence-diszitéssel kirakott áruház előtt a fővárosi közönség gyönyörködik, azt képzeli, hogy a mesék országában tündérpalota előtt áll, melynek ablakaiból ezer aranyhaju baba mosolyog le reája.”

Aztán jött Trianon, és elsöpörte a játékáruházat, méghozzá azért, mert legnagyobb tételben a Selmecbánya melletti Hegybánya-Szélakna gyermekjátékkészítő tanműhely munkáit árulták, (vajon létezik-e még?) a határok felhúzásával pedig veszteséges lett az addig virágzó üzlet. Bezárt a játékbolt, helyén Illés fia autókereskedést nyitott 1924-ben. A háború utáni történet köztudott, a Metró klub és utódai foglalták el a hintalovak helyét.

A fayance díszítések rég nem csillognak már, bár így is bevonzanak óránként 5-6 fényképező túristát még a fagyos januárban is. A háború elvitte az épület legfelső szintjét teraszsorral, díszítéssel együtt, jól arctalanítva született meg a felújított verzió.

A rettenet piros takaróelemek soha nem akarnak eltűnni…

…pedig az 1909-es díszítések 2001 óta újra láthatóak…

…és a cég iniciáléja, ami visszatérő motivum a ház minden pontján…

Az udvarban megvan az üvegkupola, és meglepő módon a gangos rész a legszebb. A lakók azt a részt maguk újíthatták fel, a folyosók, falak tiszták, látszik, megteszik az itt lakók ami tőlük telik. A melléklépcső maga a csoda. Totál rejtély, miért kellett kidobni belőle a liftet, a megmaradt kovácsoltvas liftajtó, de még a tartókonzolok is gyönyörűek, önmagukért beszélnek.

Ahogy minden egyes kép is.