A messze földön híres Andrássy út Operához közelebbi, belvárosi végén áll a bécsi szecesszió vonalait idéző, nagy múltú és szomorú jelenű Párisi Áruház épülete. Szomszédja egyszerű, elegáns homlokzat, erkéllyel, oszlopokkal, visszafogott színekkel és formákkal nem sokat árul el a múlt meséiből. Városjárásaim egyikén, pár éve találkoztam először egy bizonyos Sziklai Zsigmond nevű építész nevével. Ezt a házat ugyan úgy tűnik nem, de sok más bérházat tervezett leginkább az eklektika jegyében, továbbá neve arról híres, hogy ő nyitotta meg az első mozit Pesten. Épp ebben a házban, az Andrássy út 41-ben. Amely vállalkozás nem volt egy sikertörténet. A kezdet kezdetén ugyanis a pesti nép nem volt kíváncsi a nagy hírű Lumiere-testvérek mozgógép színházára, nemhogy nem becézte, figyelemre sem méltatta a bátor elsők üzleti vállalkozását.

Ahogy arról a Filmkultúra című lap 1936 januári számában Sziklai Zsigmond emlékezik, nem ez volt élete legrentábilisabb vállalkozása, sőt.

„Az ezredéves kiállítással esik egy időbe a magyar kinematográfia megteremtése. Az első esztendők természetesen a küzdelem évei voltak, az úttörőknek sok nehézséggel kellett megküzdeniök, sok vagyon és sok energia pazarlódott el, míg végre eredmény koronázta a munkát.”

Történt ugyanis, hogy 1895-ben egy bizonyos Brandenburg nevű ügynök felkeresett néhány köztiszteletben álló budapesti úriembert, nevezetesen Róheim Ödön, dr. Krasznay Ferenc, Malonyai Dezső és Sziklai Arnold urakat azzal a javaslattal, hogy vásárolják meg a Párizsban élő Munkácsy Mihály Ecce Homo című képét. Eredetileg ezügyben utazott Párizsba Sziklai Zsigmond testvére Arnold, és ekkor találkozott a Lumiere-testvérek csodálatos találmányával, a mozgókép színházzal. Arnold rávette Zsigmondot, rendeljenek a feltaláló testvérektől egy masinát, amit Pestre hoznak, és itt virágzó vállalkozássá fejlesztenek majd ők ketten. Az eredeti elképzeléssel ellentétben nem egyenesen a feltalálóktól vettek mozigépet a Sziklai testvérek, hanem Lyonban megtalálták azt a szerelőt, aki a Párizsban, a Lumiere-testvérek gépeit karbantartotta, és nagyon ügyesen tőle vettek gépet, azt hozták magukkal Pestre, a vetítésre alkalmas filmeket pedig a Lumiere testvérektől vásárolták meg. Sziklai Zsigmond, az akkor már befutott építész mint csendestárs, a vállalkozás pénzügyi hátterét biztosítandó szerepelt az üzletben. Így az ő, vagyis Sziklai Zsigmond nevén szerepelt az 1896 júniusában kiadott városi engedély, amit az Andrássy út 41-ben nyitandó első pesti mozira a Főváros hivatala kiadott. Eisele gyáros, a ház akkori tulajdonosa nem volt bizalommal a vadonatúj vállalkozással szemben, egy egész éves bérletet kért előre az addig kalapüzletként funkcionáló kis üzlethelyiség használatáért. És hiába dőlt a nép a következő év Milleniumi Ünnepségeire, szemben a bátor beruházók elképzeléseivel senki nem volt kíváncsi az új, modern mozgókép színházra. A méregdrága, de örökké elromló, nehezen működtethető gépet végül Sziklai úr eladta a „Sport” kávéház tulajdonosának, aki Rákóczi út 80-ban lévő üzletében mutatott be rövid filmeket, fillérekért. A Lumiere testvérek 1896-ban személyesen is próbálkoztak a pesti közönség megnyerésével. A Körúton a Royal Szállóban üzemeltettek mozit, hiába. Pestet akkor még nem érdekelte a mozi, Lumiere-ék is hamar visszamentek Párizsba.

Az Andrássy út 41. XIX. század végi tulajdonosa, Eisele József is igen érdekes ember, nagyvállalkozó volt, a virágzó Millenium egyik legsikeresebb nagyiparosa, a város egyik legnagyobb munkaadója volt. Felesége Keller Mária révén, örökség útján 1891-ben lettek tulajdonosok az 1882-ben épült, akkor Keller-palotaként ismert házban, amely Pest büszkeségén, az akkor vadonatúj Andrássy úton állt. Az Eisele család minden nagyobb ingatlanát az édesanyja révén rokon Alpár Ignác tervezte, de ez alól úgy tűnik, kivételt képez az Andrássy úti palota, igaz, az eredeti tervrajzok nincsenek meg.

Eisele József württenbergi származású család sarja, első üzlete és gyára a Szondi utca 13-ban nyílt 1861-ben, és rézműves portékákat gyártott. 1870-ben nyergelt át a gőzkazánok építésére, amely lévén helyigényes termék, a Szondi utcából a Váci útra költözött a gyár egy, a mai napig létező, bár részben átépített, Alpár tervezte épületbe költözött. 1870 és 1895 között nem kevesebb, mint 750 gőzkazán, vaskádak, kémények és egyéb óriások születtek itt. Átlagosan 90-100 munkásnak biztosított megélhetést az akkor már a második generációt társtulajdonosként foglalkoztató nagyvállalkozás, aminek presztizséhez kiválóan passzolt a háromemeletes Andrássy úti palota. Az alapító idősebb Eisele József 1901-ben meghalt, a Millenium idején virágzó gyár 1915-ben olvadt be a Láng Gépgyárba.

1906-ban lett az Andrássy út 41. tulajdonosa dr. Tauszk Ferenc belgyógyász, tüdőgyógyász, egyetemi magántanár. Tauszk Ferenc 1896-ban lett a belgyógyászat magántanára, 1897-től a Jobb Parti Szegényház kórházának rendelő orvosa, 1900-tól, csupán 35 évesen pedig a San Marco hercegné alapította Irgalom kórház igazgató főorvosa volt. 1903-tól volt a beszédes nevű Budapesti Szegénysorsú Tüdőbetegek Szanatórium-Egyesületének titkára és főorvosa, Andrássy úti háza szolgált az egyesület székházául. Szegény doktorúr nem élt hosszú életet, 1865-ben született, és mindössze 50 éves volt, amikor 1915-ben innen a Kerepesi temetőbe költözött.

A tüdőbaj elleni küzdelem első szervezete, a Budapesti Szegénysorsú Tüdőbetegek Szanatórium Egyesülete 1898 május 3-án, eredeti elképzelések szerint közadakozásból jött létre Korányi Frigyes vezetésével. Akinek zseniális szervező képessége kellett ahhoz, hogy a legszélesebb társadalmi rétegek érezhessék saját ügyüknek a nagy tömegeket fenyegető, és még évtizedekig gyógyíthatatlan betegség elleni küzdelmet. Korányi megnyerte az ügynek, és így a szervezet elnökének Batthyány Lajos grófot, alelnöknek maga mellé Harkányi Frigyes bárót, olyan pénzembereket, mint Lánczy Leó és Kornfeld Zsigmond, szociális gondolkodású arisztokratákat, mint Apponyi Sándor és Teleki Sándor grófokat, és Mikszáth Kálmán neve is szerepel a támogatók listáján, sőt, maga az uralkodó is.

Az egylet a fővárostól kapott telket Budakeszi határában, tagjainak lobbizásából és gyűjtőmunkájából 1901-ben megnyithatta kapuit a királyi engedéllyel Erzsébet Királyné nevét viselő Szanatórium.

A megnyitóról a Vasárnapi Újság csak jóval utóbb, 1902 tavaszán számolt be:

„És ott a budai erdőség lombtalanodó tölgyeseiben az új intézet ekkor látott munkájához egy novemberi napon. Az intézet gyönyörű helyen fekszik, a János-hegy délnyugati lejtőjén, mérföldekre terjedő remek kilátással, egy erdei tisztáson. Éjszaki és éjszak-keleti szelek nem jutnak hozzá. Körülöleli a székesfőváros szépséges tölgyerdeje. Szép park veszi körül, teljes tisztaság már itt is, úgy mint magában az intézetben. Pedig a söprés a főépületben, ahol a betegek laknak, ösmeretlen, mindent nedves feltörléssel tisztogatnak. A látogatónak is csak czipői megtisztíttatása után szabad a szanatóriumba belépnie.”

Korányi Frigyest hosszú élettel jutalmazta a sors, így 1913-ig szemlélhette egyre bővülő szanatóriuma működését. Az egykori Erzsébet szanatórium tiszteletből ma alapítója nevét viseli: Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet, aminek történetéről itt írtam.

Tauszk Ferenc Korányi Frigyes egyik legközelebbi munkatársa volt, 1903-tól az Egyesület elnökeként dolgozott, és szerkesztette a „Tuberkolózis” című szaklapot.

Korai halálakor a Budapest Hírlap nekrológjában is fogalmaz: „Egészen sajátosan egyéni volt az alakja és az önzetlensége ebben a mi érdekhajhászó nagyvárosunkban.” A szegényeket ingyen gyógyító, gyermektelen doktor végrendeletében teljes vagyonát, Andrássy út 41 alatti házát, értékpapírokban és készpénzben tartott minden tulajdonát az általa vezetett kórházaknak, a nevét viselő alapítványoknak és különféle jótékonysági szervezeteknek, illetve többek között a budapesti egyetem orvosi fakultásának adományozta.

Az Andrássy úti palota szépen felújítva, szerényen áll híres szomszédja mellett. A földszintjén 1969-ben létező Ádám sörözőben született meg a Kaláka együttes, erről – nagyon helyesen – tábla emlékezik a homlokzaton. A sörözőt aztán az évek során több más vendéglő követte, a mai látvány szomorú az aktuálisan bezárt éttermek és üzletek üresen tátongó helységeivel, de az épület díszei hibátlan állapotban őrzik a fénykor gazdagságát.

Forrás:

Helyszínbejárás 2023. január

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/272679/?list=eyJxdWVyeSI6ICJFaXNlbGUifQ

https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestiHirlap_1915_11-12/?query=Tauszk%20Ferenc%20betegs%C3%A9ge&pg=65&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/OrvosiHetilap_1975_06/?query=Tauszk%20Ferenc&pg=285&layout=s

https://fszek.hu/Entities/110/0601anzix-ikonograf-mozi

file:///Users/barbaraszuhai/Downloads/NepszabadsagBP_2002_12__pages50-50.pdf

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tauszk_Ferenc

http://technika.gmgi.hu/uploads/termek_1929/a_gozkazangyartas_kezdete_magyarorszagon.pdf

https://adt.arcanum.com/hu/view/BorsszemJanko_1873/?query=keller%20vilmos&pg=225&layout=s

https://utcater.hu/budapest/vi-kerulet/epuletek/andrassy-ut-41/

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/458373/?list=eyJxdWVyeSI6ICJLZWxsZXIgQW5kclx1MDBlMXNzeSBcdTAwZmF0IDQxIn0

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_16_1904-1905/?query=Eisele&pg=515&layout=s

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_19_1907/?query=Eisele&pg=600&layout=s

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/367969/?list=eyJxdWVyeSI6ICJFaXNlbGUifQ

https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZTNH_Konyvek_0076/?query=Eisele&pg=288&layout=s!!

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/199357/?list=eyJxdWVyeSI6ICJFaXNlbGUifQ

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/498671/?list=eyJxdWVyeSI6ICJFaXNlbGUgSlx1MDBmM3pzZWYifQ

http://mandarchiv.hu/dokumentum/5853/FK_1936_012022.pdf

http://mandarchiv.hu/cikk/5850/120_eve_nyilt_meg_az_elso_magyar_mozi

https://www.geni.com/people/ZsigmondSziklai/6000000070231564821

https://adt.arcanum.com/hu/view/NewYorkiMagyarElet_1978/?query=K%C3%A1v%C3%A9h%C3%A1z%20Andr%C3%A1ssy%20%C3%BAt%2041&pg=46&layout=s