Eredetileg egy Diescher József tervezte házat próbáltam megtalálni a sokat csodált, kedves Istenhegyi út 88 mögött, az Adonis utca 4-es címen, de mert nem sikerült, gondoltam, elportyázom ismeretlenebb tájak felé. A Gyöngyvirág utcán is volt pár mesélőnek kinéző ház, de amin igazán megakadt a szemem, már lejjebb, az Óra utcában mosolygott rám. K.A. cirkalmas, tisztán olvasható monogram, régi, de stabilan álló kerítésen, amit egy fejetlen és egy ép angyalka őriz – látványosan nem tegnap óta. Kapu mögött kútféle dísz, kőpad, sárga ház, zöld spalettákkal néz a szédítő kilátás felé.

De ki lehetett K.A.?

Budapesti Czím és Lakásjegyzék 1928-as kiadása szerint az Óra utca 14/a-ban Kaszab Aladár gyáros lakott.

Kaszab Aladár egy pici faluban született a Mátra alján, Szűcsiben a messzi 1868-ban. Gyöngyösön érettségizett a ferenceseknél, majd pár év külföldi tanulmányút után Pesten megalapította a Kaszab-féle Csavar-és Vasárugyár Rt-t mindössze 26 évesen 1894-ben. A Kaszab-féle gyár hamarosan külföldön is tekintélyes tényezője lett a magyar iparnak és gazdaságnak. 1911-ben Kaszab urat udvari tanácsosnak nevezték ki, 1915-ben pedig megvásárolta az akkor vadonatúj Szabadság-tér 15 számú, hatalmas bérházát, amiért a kapu fölé egy oda egy másik, a svábhegyinél barokkosabb „K.A” monogram került.

1924-ben Újvidéken nyílt új, tekintélyes gyár, miközben tulajdonosát a legkülönbözőbb testületek vezetőségében találjuk. Ő a Kereskedelmi és Iparkamara legrégebbi beltagja, tőzsdetanácsos, az Országos Iparegylet, és a Kereskedelmi Csarnok alelnöke, valamint elnöki pozícióban vezet egy rendkívül érdekes társulatot: a Tisztességtelen Verseny zsűrijét.

De a legértékesebb befektetése, legnagyobb alkotása egészen más természetű. A Pesti Izraelita Hitközség kórháza 1886 óta folyamatosan épült és bővült a pesti Aréna út- Vágány utca-Szabolcs utca által határolt területen. Az 1923-ig megépült részlegek a Hatvani-Deutsch, a Bródy és Weiss családok alapítványainak jóvoltából születtek meg. Kaszab Aladár – a Bródy és Weiss alapítás hagyományát folytatva – szintén feleségéről nevezte el a magánalapítványa által finanszírozott Józsa Poliklinika intézményét. Mai szóval ambulancia lett, a kórház, és így a Hitközség járóbeteg ellátását, valamint az orvosképzést segítette már a kezdetektől. Maga az épület 1923 és 1925 között épült fel Román Miklós és Román Ernő tervei alapján. A világháborúig aztán háromszor is átépült, bővült, megújult. A háború után közkórház maradt változó funkciókkal, 2013 óta hajléktalanok egészségügyi ellátása történik itt.

A salgótarjáni úti – siralmas állapotú – izraelita temető elegáns, fekete márvány síremlékén olvasható évszám szerint nem adatott hosszú élet szép házához az adakozó, tehetős, dolgos Kaszab úrnak. Élete alkonyán, hálából a kórházépítésért, a Pesti Hitközség elnökévé választotta 1928-ban.

Svábhegyi otthona régen sem lehetett különösebben hivalkodó.

A bejárat fölött félkör alakú, kovácsoltvas előtető látszik – még mindig szép, dacára keservesen gányolt, belógó ereszcsatornának…

Modern vonalú kerítésén mára átnőtt a borostyán, helyenként a rozsda átette, de megvan a sárga keramit, ami a kertbe vezet, az érkezőt váró kőpad, a lámpák kandeláberei.

A házon geometrikus festés nyomai látszanak, és mert épp kiadó a ház egy (160nm-es) szelete, a hirdetésen megcsodálható az utcáról nem látható faveranda, ami klasszikus, svábhegyi nyaralókat idéz, és az időt, amikor még a házat őrző angyalok épen, a kandeláberek lámpával várták, hogy meseautóján megérkezzen a ház ura. Nyílhat a monogramos kapu, gyúlhatnak a fények….

Forrás:

Helyszínbejárás

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=0&layout=s

http://egykor.hu/budapest-xiii–kerulet/pesti-zsido-korhaz/3988

http://mek-oszk.uz.ua/04000/04093/html/szocikk/12488.htm

http://urbface.com/budapest/a-deutsch-kaszab-berhaz

http://www.fszek.hu/sirkert/album/Zsid%C3%B3%20temet%C5%91k/Bp.,%20VIII.%20SALG%C3%93TARJ%C3%81NI%20%C3%9ATI%20NEOL%C3%93G%20ZSID%C3%93%20TEMET%C5%90/04.%20A%20temet%C5%91%20k%C3%B6zpontja%20%C3%A9s%20d%C3%ADszhelyei/Kaszab%20Alad%C3%A1r/index.htm https://static.darabanth.com/images/1/0/1047029.jpg

http://www.fszek.hu/sirkert/album/Zsid%C3%B3%20temet%C5%91k/Bp.,%20VIII.%20SALG%C3%93TARJ%C3%81NI%20%C3%9ATI%20NEOL%C3%93G%20ZSID%C3%93%20TEMET%C5%90/04.%20A%20temet%C5%91%20k%C3%B6zpontja%20%C3%A9s%20d%C3%ADszhelyei/Kaszab%20Alad%C3%A1r/index.html#6.jpg

A tegnapi napon (2018-02-05) két, nagyon érdekes emailt kaptam, amelyek a házról, illetve annak az utcáról, illetve ma már sehonnan sem látható szépségeiről szólnak. Hálás köszönet az emlékező sorokért.

„Kedves Barbara!

Elnézést kérek, hogy ismeretlenül írok Önnek.

Én 1953-1956 ig az Óra utca 14/b-ben laktam, bár még akkor csak 6 éves voltam, de nagyon emlékszem rá.

Lent a kertben volt egy szép építmény amit, én csak kis „halászbástya-ként” emlegetek.
2004-2005 körül voltam fönt, aki ott lakott akkor, leengedett a kertbe, de mondta, hogy az már teljesen lepusztult, benőtte a gaz. Sajnos, ez így volt, csak egy -két kő látszott ki a gazból. Ahol vas korlát van , ott is szép kőoszlopos kerítés volt, a tetején virágvályúval.
Sajnos történt egy baleset, ami után lebontották.
A villában is jártam, emlékszem egy nagyon szép bőrrel párnázott dupla ajtóra. A két ajtó között akkora hely volt, hogy 3 gyerek is elfért, az ajtó a dolgozó szobába vezetett, ahol nagyon szép parketta volt.
Az a „halászbástya” terasz nagyon szép és különleges volt, be lehetett látni egész Budapestet.

Mellékletként küldök képet, ami a mini „halászbástyán” készült. ( a kislány én vagyok)

Üdvözlettel
Zölde Imréné Mária”