Tura elkápráztat, meghódít, de legalábbis meglepi a pesti utazót. Budapesttől úgy félórányira kelet felé az utolsó, amit az ember a kietlen, szomorú Alföld közepére képzel, az egy francia reneszánsz kastély tökéletes, kicsinyített másolata.
A tulajdonos
A kastély építtetője Schossberger Zsigmond Hevesy György Nobel-díjas vegyészprofesszor nagypapája volt. Terménykereskedéssel alapozta meg tekintélyes vagyonát. Többek között az Országos Magyar KépzőművészetiTársaság igazgatósági tagjaként, elismert, bárói címet nyert üzletemberként vagyonához méltó nyári lakot tervezett építtetni az Esterházyaktól vásárolt turai uradalom központjában. Mintagazdasága fenntartásához bérmunkásokat alkalmazott, számukra tanyákat építetett. Az egyik ilyen tanyán Harasztpusztán ma is áll a báró alapította iskola, ahol Bartók Béla 156 népdalt gyűjtött 1906-ban.
Az épület és tervezője
Eredeti tervek nem maradtak fenn, a Schossberger család egy késői leszármazottjától hangzott el először a feltételezés, miszerint a kastély tervezője a XIX. század egyik, ha nem a legnagyobb építésze: Ybl Miklós. Ugyanakkor Ybl Miklós szakértője – unokaöccsének fia – Ybl Ervin sem volt meggyőzve arról, hogy valóban az Operaház tervezője lehetett Tura építője. Az épület látszólag szorosan követte a megrendelő elképzelését, túlságosan is, egy szuverén sztárépítész harmóniára törekvő, kiegyensúlyozó stílusához képest.
Kétségtelen a hasonlóság az Operaházzal, ami nagyjából ugyanakkor épült, mint a turai nyári lak. Ez lehetne ellenérv is, hiszen az Operaház elhúzódó építésekor Ybl már nem volt fiatal, bár – a huszadik század technikai segítségeinek hiányában különösen elképesztő mennyiségű tervet mondhatott magáénak – nehezen tűnik kivitelezhetőnek a párhuzamos munka.
Ellenérv még a korabeli sajtó vezető orgánumának, a Vasárnapi Újságnak riportja 1885-ből. Bukovics Gyuláról, mint az Országos Kiállítás erdészeti pavilonjának tervezőjéről jegyzi meg:„Pompás építménye még a Turán épített kastély […]”. Ha ez nem lett volna igaz, Ybl is, Bukovics is tiltakozhatott volna, ennek azonban semmi nyoma. Ybl és a második vonalbeli építésznek számító Bukovics Gyula jól ismerte egymást: Bukovics egyike volt Ybl építésvezetőinek, építészirodájának alkalmazottja volt, míg 1876-ban saját irodát nem nyitott. Rengeteget tervezett az akkor születő Sugár – ma Andrássyúton. Ő jegyzi a 16-os, a 27-es, 45-ös, a 87-89 –es és a 92-94-es számú Kodály-köröndi házakat, de a 113-as, 118-as és a Sugárút 119-es számú ház is az ő nevéhez köthető. Főműve pedig a Kossuth téren álló Földművelődési Minisztérium. Lehet, hogy Schossberger Zsigmond figyelmébe valamelyik elégedett sugárúti megrendelője ajánlotta Bukovicsot, de az is lehetséges, hogy a gazdag kereskedő elsőnek Ybl Miklóst kereste meg, és ő ajánlotta be fiatal kollégáját.
Tanulságos megfigyelni a Kodály köröndi Bukovics-házakat is. Egyértelmű a hasonlóság ezen házak díszítései és a turai kastély némely elemei közt. Már a korabeli kritika szerint ezek a legkevésbé sikerült sugárúti bérházak. A92-94-es számú bérpalota magas talapzaton álló oszloppár által tartott terasza pont úgy néz ki, mint a turai Schossberger-kastély oldalbejárata. Ha valóban Ybl tervezte volna Turát, vajon miért is másolta volna le a vadonatúj Andrássy út leginkább kritizált épületének bármely részletét is? A másik szembetűnő hasonlóság a másik köröndi bérpalota, a 85-87-es szám –egyébként műteremnek épült – tetőpavilonjai és Tura télikertjének teteje közt lelhető meg. Ismét valami, ami értelmetlenné teszi bármely más építész nevének említését Bukovics Gyuláén kívül.
A minta
A turai kastély franciás stílusát figyelve meglepő fordulat, hogy a követendő példa nem francia, hanem angol. A szintén polgári származású, ám a Schossbergereknél jóval vagyonosabb és híresebb Rothschild família buckinghamshire-i Halton House elnevezésű kastélya – mely ma (újabb meglepő fordulat) a Királyi Légierő tulajdona – 1881-1883 közt épült. Schossberger feltételezhetően nagyra tartotta az Európa-szerte ismert, vagyonos kereskedő családot, vadonatúj otthonukról pedig vélhetően valamilyen korabeli, de ma már nem ismert illusztrációból értesülhetett – hacsak nem személyesen látogatta meg. Az angol ház nem olyan játékos, mozgalmas épület, mint Tura, viszont visszaköszön a főépület folytatásaként kápolnaszerűen megépült, hangsúlyos-hangulatos télikert, ami ugyanúgy lóhere formájú, csak üvegtetős, valószinüleg sokkal költségesebb megoldással, mint Turán a hagyományos építésű tető.
Az utolsó „jogos” tulajdonos Schossberger Viktor és Klára voltak. Viktor munkaszolgálatosként halt meg 1938-ban, húga Klára 1945-ben kijutott Angliába, Sir Tangye Bazil feleségeként halt meg 93 évesen.
A magára maradt kastély sokáig a szovjet katonák szálláshelyeként sínylődött, majd kórház, később évtizedekig iskolaként amortizálódott. A rendszerváltás óta sok, nagyrészt hálátlan tulajdonost élt túl a – szerencsére annak idején kiváló minőségben megépült – turai kastély.
Mai gondos tulajdonosaa belépőkön túl filmforgatások helyszíneként próbálja a kastély egyre égetőbb felújítását finanszírozni, hatalmas erőfeszítéssel, értő kezekkel, látványos eredményekkel.
http://www.turaikastely.hu/bemutatkozas.html
+(2).jpg)
+(2).jpg)
.jpg)
.jpg)
Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra, a sok érdekességre! S különösen, hogy a Schlossberger kastélyt is megtaláltam. 🙂 Amikor 4 éve ott jártam, már olyan romos volt, hogy a felső szintet lezárták. Egy fél napot töltöttem a falai között, mintha a mesében jártam volna. 🙂 Örök életre szóló szerelem lett nekem ez a kastély.
Szeretettel küldök én is egy hasonló szépséget: http://lasdbudapestet.blogspot.hu/2013/02/krudy-gyula-utca-11.html
Múlt vasárnap szerettem volna megnézni…… Kerítés messzíről, idegeneknek belépni tilos, és komoly építkezéshez való készülődés, conténerek, munkagépek halmaza, és persze a szokásos biztonsági őr a kutyákkal. Kérdésemre elmondta hogy magánbefektető aki rendezvényközpontot szeretne nyitni a jövőben.
Megfogadtam hogy egy év múlva megnézem hogy mire jutottak.