Szerző: Szuhai Barbara | Blog
Egy nyári nap emléke. Forróságban reménykedtem, megnyílik a kiszemelt ház ajtaja. Csak mert az tervezte, akinek a házait keresem, kutatom, csodálom, lassan évek óta. Biztos szép, miért ne lenne az, még sosem ért csalódás. Ha mégis, nem az első rajzok, sokkal inkább az...
Szerző: Szuhai Barbara | Blog
Évekkel ezelőtt találtam ezt a házat. Pest egyik kevéssé barátságos, szépnek sok jóindulattal sem nevezhető utcájában, csupán méterekkel a leghíresebbtől. Nem tudtam betelni vele már elsőre sem, írtam is róla akkor. Megígértem magamnak, időről-időre visszamegyek,...
Szerző: Szuhai Barbara | Blog
Valahol láttam róla egy képet, tudtam, hogy belül szép, ezért akartam látni. Kívülről – sok más pesti házzal közös vonás – semmit nem nézne ki a belőle az ember. Esetünkben budai, a zöldebbik városrész legforgalmasabb, és felújítások ide, vagy oda, legrondább részén...
Szerző: Szuhai Barbara | Blog
Egy lépcsőház fala vonzott be. Nem akartam hinni a szememnek. Mély rózsaszín csempe, fekete-fehér csíkkal, habos fehér vakolatdíszekkel, halványkék, csipkézett kőlapok a földön. Mindez egy kapu rácsain át, rekkenő hőségben, kis, kitárt ablak résén keresztül, egy szép,...
Szerző: Szuhai Barbara | Blog
A nyolcadik kerület ez is. Cseppet sem barátságos. Amikor a minap arra jártam, fényes nappal a gyakorlatilag kihalt Népszínház utca irányából érkeztem. Két ember jött szembe, egyik sem volt józan… Az innen nyíló Csokonai utca rövidke, kevés lakóházzal, egyik...
Legutóbbi hozzászólások