Nagy Tamás dédnagymamája Vajai Istvánné, született Perger Mária Halimbáról került Pestre, hogy ott az akkor még Fehérvári úton, a 12-es szám alatt lakó dúsgazdag, losonci származású dr. Fischer József családjának cselédje legyen. Hosszú évek hűséges szolgálata után ajánlotta fel Fischer úr Máriának, hogy új, az akkori származás szerint Fehérvári út 33 alatt épült szép házába házmesterként költözzön, lakást is kap majd a fizetés mellé.

Perger Mária és unokája Vajai Kornélia a mai Bartók Béla út 35 hátsó lépcsőjénél

1915-ben költöztek be a szép, új házba. „Az valóban úri ház volt, orvosok, professzorok, mérnökök, művészek, katonatisztek béreltek ott tágas lakásokat.” A Gellért szálló 1918-as megépültekor számozták át az utat, ekkortól lett 35 az addigi 33-as szám.

Nagy úr édesanyja, Vajai Kornélia besegített a házmesteri feladatokba, ő engedte be az késő este hazatérőket és a liftet is ő kezelte. A családi emlékezetben él V. Gusztáv svéd király látogatása, aki az itt lakó híres teniszező, Kehrling Béla meghívására érkezett. A kis Kornélia felajánlotta, hogy felkíséri liften, de „ő csak felszaladt a lépcsőn…”. Ugyanez a király pedig máskor egy hatalmas zongorával ajándékozta meg a Kehrling Béla barátját.

A magas, szikár, szemüveges, már idősebb, de rendkívül sportos svéd király Európa-szerte ismert figura volt a második világháború előtti években. Ő járt itt, egy békés budai bérházban, a szemfüles pesti újságírók elöl sikeresen rejtve barátja lakásán tett látogatását. De a házmester kisunokája sosem felejtette el barátságos, elegáns alakját, ahogy elutasította az udvarias ajánlatot, hogy lifttel mehessen az emeletre. Ehelyett ruganyos léptekkel a lécsőn szaladt fel Kehrling Bélához. Egy király a lépcsőn. Mint a mesében.

V. Gusztáv 1907-1950-ig uralkodott. Koronát soha nem viselt, helyette fehér kalapjáról, szálfa termetéről és szemüvegéről volt megismerhető, valamint arról, hogy Mr. G. néven bárki ember fiával szívesen teniszezett. Számtalan versenyen vett részt, legszívesebben párosban, így játszott Kehrlinggel is, mint azt Kehrling Béla szerkesztésében 1929 és 1937 közt megjelenő Tennis. és Golf című magazin is megírta.

” (…) Gusztáv királyt beválasztják Svédország Davis-cup csapatába, ha biztosnak látszik, hogy a svéd csapatnak csak hazai pályán kell játszania. Mert a svéd király jóI tenniszezik. Gyakorlott, biztos ütései vannak. Termetre hatalmas férfi s így már csak ezért is szeret — a páros játékban — a háló mellett dolgozni. Az előbb említett négy koronás férfi közül azonban ő az egyetlen, aki szemén szemüveggel játszik s nekem mindig az volt a benyomásom, hogy a szemüveg minden játékost a játékban bizonyos fokig hátrányosan befolyásol. Gusztáv királyt a nemzetközi versenyek és a stockholmi tenniszsport közönsége igen szereti. Nem csak azért, mert nem mindennapi jelenség egy aktív uralkodót a közönség szemeláttára versenyben látni, de mert a svéd király önmagában véve is érdekes jelenség a versenypályán. Legszívesebben párost játszik. Ilyenkor partnerével szemben is rendkívül előzékeny, kora dacára is igen fürge és teljes odaadással küzd. (…) Gusztáv svéd király mindig csukott gallérú tenniszingben játszik!). Többet Kehrling Béla persze mondhatna el Gusztáv király játékáról a felpenderített bajuszocskájáról is, mert ő nemcsak látta öt játszani, közelmúltban partnere és ellenfele is volt már Svédország királyának. (…) de a jól hat, általában elegáns ember, azt mondhatnám szép férfi, akkor is, ha feltűnően divatos ruháit leveti s az egyszerű, fehér tenniszkosztümöt húzza magára. ” (Tennisz és Golf 1931.)

” (….) Márpedig Gusztáv svéd király szenvedélyes teniszjátékos, részt vesz a nemzetközi nagyversenyeken is, játszott Kehrlinggel, akit kétségkívül kegyed is jól ismer – Kehrlinget pedig én magam (barátunk szintén erős teniszjátékos) nagyon jól ismerem. Íme a lánc – csak két láncszem kellett hozzá a maximális öt pontból,… Tessék nehezebb feladatot adni.”

Karinthy Frigyes: Láncszemek 1929 (részlet)

Kehrling Béla apjának kelmefestő, vegytisztító és gőzmosó gyára volt Óbudán, egy csomó üzlete Pesten és Budán, Bélának pedig sportüzlete a Krisztina körúton, és lakása is volt jó pár helyen, többek között, pl. 1936-ban a Horthy Miklós út 35-ben, az első emeleten.

Kehrling Béla, aki 1911 és 1933 közt egyszerre volt válogatott teniszező, labdarúgó és asztaliteniszező, teniszezőként részt vett az 1912-es stockholmi olimpián, a koronás teniszpartnerrel azonban nem itt, hanem a Rivierán ismerkedett meg, ott játszottak először együtt, majd, még éveken át több ízben.

Ismét Nagy Tamás emlékezik:

„Ott lakott Strausz Adolf is, a Kelet Akadémia világhírű professzora, aki sok könyvet irt a Balkánrol, es a zsidóság rabszolga múltú történetét is a Romai Ghetto cimű könyvében. A Rosin doktor pedig megmentette anyukám életét amikor egy cukorka akadt a torkan kislány korában. Fölszaladtak hozza nagy pánikban, es ő pedig csipesszel kioperálta a cukorkát.

Meg leírok néhány akkori lakót, akik eszembe jutnak:
Gurtner Felix, tánctanár a Gellért szallóban.
Perger Janos, dédnagymamám öccse, halimbai születesű kőműves.
Fischer Lenke, Fischer József háztulajdonos leánya, az egyik Sziklai fiú (nem tudom, melyik) felesége.
Wanner Henrik, építőmester, többek között a pozsonyi úti református templom építője. Némethy Ella és Littassy György operaénekesek.

Ahogy nem is tudja azt mindenki, (…) hogy ott az udvaron el van temetve egy ló. Az ostrom alatt nagy éhinség volt es a lakók az óvópincében jó, ha fél bögre száraz kukoricát ehettek. Es lelőttek ott egy gebe lovat es megették, es ott eltemették, es annak a csontjai meg ott lehetnek.”

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/kehrling-bela-762A4/

http://www.huszadikszazad.hu/1924-majus/sport/kehrling-bela-nyerte-budapest-lawn-tenisz-bajnoksagat

https://hu.wikipedia.org/wiki/VI._Gusztáv_Adolf_svéd_király