Ismét Rózsadomb, annak is az elsőnek beépült, ha lehet, a legszebb, régi villákkal ékes, Duna-felöli oldala. Egyik ház szebb, mint a másik, már a kerítések is, ha mesélni tudnának….. Némely villa felújítva, van, amelyik a felismerhetetlenségig átépítve, meghatározhatatlan korú, stílusú jegyekkel, mások rozzantabb, némelyik egészen romos állapotban várja sorsa jobbra fordulását. Az egyik, kőlábazatos, zöldre festett, szépen faragott fakerítés hosszan húzódik egyik oldalról az Ady Endre, másikon az Eszter utca mentén, a völgy felöl kis körforgalom keretezi. A ház hatalmas kert mélyén rejtőzik, alig látszik, de földszinti, félköríves, oszlopos terasza barátságosan nyílik a déli napfény felé, sejtetve valamit a fénykor ízléséből.

Az Eszter utca 2 alatti ház két bejárattal, dupla telekre épült meg, építésekor a mai Ady Endre út még Bimbó út lévén, a régi cím szerint a Bimbó 39-es szám alatt is megtalálható volt. Az építés éve 1923, az építtető dr. Schön Lajos szappangyáros és felesége voltak, a tervező a zavaros ingatlanügyeiről híres újpesti nagyvállalkozó építész Tomola Frigyes. A villa szuterén és két emelettel épült, szintenként 300 négyzetméteren, a Levéltárban található tervek alapján a villa képe eredeti faragott kerítésével, némi földszinti hozzáépítést leszámítva nem sokat változott az elmúlt szűk száz év alatt.

A kerítés Eszter utcai oldalán márványtábla olvasható: „Sólyom László altábornagy 1908-1950. Népünk hű fia, kiemelkedő katonai vezető – Budapest Főváros 1969”.

Sólyom László alakjáról először egy számomra meghatározó élményt és árnyalt jellemrajzokat adó könyv: Thassy Jenő Veszélyes Vidék, illetve annak második kötete, a Hátraarc című önéletrajzában olvastam először.

„ (Sólyom László) fiatal volt, nálunk valamivel idősebb, de nem sokkal, túl a harmincon, jól öltözött, csiszolt modorú, simára borotvált, nyílt arcú, jóképű ember”- írta róla Thassy Jenő, a kortárs 1944 -ben, aki épp, mint a háborút megrövidíteni, abból Magyarországot kiléptetni szándékozó naív, jószándékú fiatal, szintén, mint Sólyom László Ludovikát végzett katonatiszt szándékszik a maroknyi, bátor ellenálló csapathoz csatlakozni. Sólyom ekkor vezérkari századosként mutatkozott be Thassyéknak. Később, a nyilas uralom rémálomszerű napjaiban, amikor Sólyom László bujkálni kényszerült, Thassy Jenő őt barátainál, a Magyar-Kaufmann család messze földön híres szépségű Bauhaus villájában rejtette el az Eszter utcához közeli Berkenye utcában. Kosáry Domokos történész is találkozott Sólyom Lászlóval 1949-ben, amikor Sólyom a Magyar Történelmi Társulat ülésén mondott beszédet. Kosáry szerint Sólyom „Egyenes, tisztességes, őszinte, határozott ember benyomását keltette.”

Sólyom László 1908-ban született Muraszombaton Schick László néven, 1931-ben végzett tüzér hadnagyként, még ebben az évben vette fel a Sólyom nevet. 1939-ben végezte el a hadiakadémiát, de már 1941-ben meg kellett válnia a hadseregtől zsidó származása miatt. Sok hasonló családi hátterű katonatiszt társával együtt Sólyom is az ellenállást erősítette a háború utolsó éveiben többek között például dr. Tartsay Vilmossal együtt. Civilben az Egyesült Izzónál helyezkedett el, 1942-ben lépett be az MKP-be, majd pártutasításra a Független Kisgazdapártba is. 1945 januárjában ő lett Budapest rendőrfőkapitánya, feladata az ostrom és a megszállók által megtépázott közbiztonság helyreállítása és a demokratikus rendőrség felállítása volt.  1945-ben biztonságba helyezte többek között Kosztolányi Dezső kibombázott családját is, és amikor létrehozta a Rendőrújságot, abban Kosztolányi Ádám, Karinthy Ferenc, Devecseri Gábor írásait jelentette meg.

1946 májusától ismét a hadsereg tagja, előbb főcsoportfőnök, majd 1948 decemberétől 1950 májusi letartóztatásáig vezérkari főnök altábornagyi rangban. Célja a hadsereg talpra állítása volt, aminek alapjául természetesen a minőségi oktatás újra indítását szánta. Ezért újjá szervezte a Honvéd Akadémiát a renovált Ludovika épületében, a Honvéd Tisztképzőben 1947 óta tanított hadtörténelmet. A hadsereg újjászületését a professzionális oktatásban részesülő fiatalokban és az abban már részt vett, hivatásos tisztek részvételében látta. Mindez szöges ellentétben állt Farkas Mihály terveivel, aki szovjet mintájú hadsereget akart Magyarországra, gyorstalpalókon végzett képzetlen, de megbízható káderekre alapozva az így felduzzasztott állományt. Farkas, és a teljes pártvezetés tartott a professzionálisan képzett, jó szervezőképességű, és különösen a pártelit és az általa helyzetbe hozott káderréteggel szemben látványos és behozhatatlan szellemi fölényt képviselő, anno Ludovikát végzett katonatisztektől, azokat egyre inkább veszélyes ellenségnek, kiszűrendő és megsemmisítendő elemeknek tekintette.

Sólyom László családjával saját, négy szoba-hallos öröklakásában élt 1947 végéig a közeli Eszter utca 12/c földszintjén. Azonban a párt folyamatos vegzálására – miszerint a szomszéd civil, kereskedő és így „megbízhatatlan elem” biztosan lehallgatja a vezérőrnagy beszélgetéseit – Sólyom átköltözött a háborúban rommá lőtt, és a párt által újjáépített sarki villába az Eszter utca  2 alatt. Kétszintes, kétlakásos villáról lévén szó Sólyom választhatott, kivel lakna legszívesebben. Révay Kálmánra esett a választása, aki hasonló okokból és időben kényszerült megszakítani katonai karrierjét, és aki szintén részt vett az ellenállásban, majd az új hadsereg felállításában. 1947-ben már mint a páncélos fegyvernem parancsnoka költözött el, egyébként nem szívesen a neki kedves, műteremmel ellátott, Benczúr utcai otthonából a Rózsadombra.

1950-ben összesen 1200 Ludovikát végzett tisztet távolítottak el a Honvédségtől, ugyanez év májusában Farkas Mihály személyes parancsára vitték el éjszaka otthonából Sólyom Lászlót, és még aznap éjjel 66 másik, magas beosztású tisztet, köztük 10 tábornokot, 5 ezredest, egy alezredest és 1 őrnagyot, amivel elindult az első nagy, katonai koncepciós per Magyarországon. A foglyok vallatását a rövid, augusztus 8-9-én tartott tárgyalás követte, természetesen a nyilvánosság teljes kizárásával. Az eredetileg 12 halálos ítéletből végül hatot hajtottak végre: Sólyom Lászlót, Beleznay Istvánt, a szintén az Eszter utca 2-ből elhurcolt Révay Kálmánt, Illy Gusztávot, Merényi Gusztávot és Lőrincz Sándort akasztották fel 1950 augusztus 19-én. A cél egyértelműen a képzett, a kommunista nomenklatúrához mérve kétségtelenül látványos szellemi és szakmai fölényt képviselő katonatiszti réteg lefejezése volt.

A bosszú

Sólyom László feleségét és két, ekkor egy és négyéves kisgyermekét negyedórával a családfő letartóztatása után vitte el az ÁVH előbb Mátészalkára, egy kiürített lakás belső szobájának szalmazsákjaira 3 hónapra, amely idő alatt ki sem léphettek az épületből. 1950 július 15én a gyerekek fiatal anyukáját Kistarcsára száműzték, ahol két évig(!) magánzárkában, majd a számukra ismeretlen sorsú, valójában rég kivégzett tábornokok feleségeivel tartották fogva ugyanott. A kivégzés után két évvel kötelezték az asszonyokat, hogy váljanak el férjeiktől, akik így reménykedtek, talán élnek még szegény férfiak… A Sólyom gyerekeket a szintén letartóztatott, a Sólyom-per sokadrendű vádlottjaként meghurcolt, azt megelőzően évek óta nyugdíjas csendőrezredes nagypapa, dr. Papp János feleségére, a minden vagyonától, otthonától és nyugdíjától is megfosztott, kitelepített nagymama gondjaira bízta a kedves hatóság, akik előbb egy romos istállóban, majd egy fáskamrában éltek Tiszapolgáron elképzelhetetlen nyomorban, évekig.

Sólyom Ildikó, Sólyom László lánya  édesapja perének utóéletéről írt két kötetes, megrázó könyvében az aradi vértanúk sorsához hasonlította a „Sólyom-per” vádlottjainak sorsát, azzal a fájdalmas különbséggel, hogy itt nem egy szabadságharc vérbe fojtása volt a cél, hanem egy idegen, megszálló hatalom diktálta erődemonstráció. 1954 szeptemberében a kivégzetteket részlegesen rehabilitálták, a valódi rehabilitációra 1990-ig kellett várni, ezt Sólyom László meghurcolt felesége például már nem érte meg.

Az Eszter utcai villa háborút követő sora

Az 1947 óta gondosan megfigyelt, rég ellenségnek kezelt tiszteket 1950 május 20-nak éjjelén likvidálta az ÁVH. A bebörtönzöttek helyére Bata István és Janza Károly költözhetett. Bata becsületes szakmája szerint kalauz volt, 1948-49-ben a BESZKÁRT párttitkára, majd ezredes a néphadseregben. Ezt követően az Országos Légvédelem parancsnoka lett, majd, 1950 októberétől vezérkari főnök, vagyis a kivégzett Sólyom László utódja, és mint ilyen, lakásának, bútorainak, eséllyel ruháinak is következő tulajdonosa. A felső szomszéd, Janza elvtárs esztergályos volt, majd a Ganz gyár első munkás igazgatója, és hamarosan a néphadsereg egyik vezetője. 1959-ben azonban kegyvesztettek lettek a gondos képzésben részesült elvtársak, és az Eszter utcai szép villából is menniük kellett, mert egy nagyobb név pályázott a ház kényelmére.

Az új lakó nem volt más, mint maga Kun Béláné. 1920-ban a magyar kormány köztörvényes bűnözőként, 386 ember meggyilkolásában való részvételért kérte Ausztriától, majd Németországtól Kun Béla kiadatását, aki azonban kiadatás helyett sikeresen a Szovjetunióba szökött. Az áldozatok száma valójában sokkal magasabb volt. Kun Bélát elvtársai már 1939-ben kivégezték Moszkvában, majd becsukták Bélánét is. Gál Irén 1959-ben térhetett haza, ahol érdemei elismeréseként megnyerte a fenti villa teljes egészét családjával együtt. A ház földszintjére Béláné költözött orvos fiával, az emeletre lánya, Kun Ágnes a férjével. Mindketten halálukig, Kun Béláné 1974-ig élt itt, lánya, Ágnes 1990-ig.

1992-ben Kovács János, Sólyom László vezérőrnagy hajdani gépkocsivezetője azzal a hajmeresztő hírrel hívta fel Sólyom Ágnest, hogy az Eszter utcai villa csengőjén Sólyom László neve olvasható. És valóban. A második kerületi önkormányzat VI.2309/2/1991-es számú határozatban hagyta jóvá az 5 és félszobás ingatlan átalakítását Sólyom László részére az akkor éppen – 1969-1992ig – Sólyom Lászlóról elnevezett utca kettes száma alatt, néhai Sólyom László lakásában.

Dr. Sólyom László jogász – akinek csak neve azonos a néhai katonatisztével, rokoni szál nincs köztük – az 1990-ben kinevezett, és 1998-ig szolgált Alkotmánybíróság elnöke költözött az Eszter utcába, miután a lakást belügyminisztériumi keretből négymillió forintért felújították, és mielőtt az Alkotmánybíróság 1992-ben a belügytől átvett Rege utca 5-ös számú villába, az Alkotmánybíróság elnöki rezidenciájába költözött volna.  Az együttélés az Elnök úr biztonsági személyzete és Kun Béla családja közt nem volt felhőtlen, ez is indokolhatta a viszonylag gyors rezidencia-váltást. Az eredetileg is ideiglenesnek szánt megoldás így csak két évig volt érvényben, „biztonsági okok” szerepeltek a Rege utcába való költözés közvetlen indokául.

A villa 2000-es évek elején a Trigránit akkori elnökének tulajdonában állt. Mára a csengők számából ítélve több lakásra osztották a hajdan tágasabb tereket, a ház szép állapotban, eredeti kerítéssel áll, gondozott kertje szemérmesen védi boldog tulajdonosait a kíváncsi tekintetektől. A villa története a huszadik századi magyar valóság minden fájdalmát, keserűségét megjeleníti, egy igazi mesélő ház rejtőzik az árnyas fák alatt….

Forrás:

Helyszínbejárás 2021 ősz

Budapest Történeti Levéltár

https://www.es.hu/cikk/2008-03-17/dr-szakaly-sandor/nehany-teny.html

https://adt.arcanum.com/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=436&layout=s&query=Dr.%20Schön%20Lajos

https://adt.arcanum.com/hu/view/Reform_1992_3/?query=Alkotmányb%C3%ADróság%20elnöke%20Eszter%20utca&pg=156&layout=s

https://index.hu/belfold/leporolt_aktak/2021/07/17/a-solyom-per-vertanu-tabornokok/

https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/farkasreti-temeto/solyom-laszlo-1931-ig-schick-laszlo/

https://adt.arcanum.com/hu/view/Vilag_1946_01/?query=Sólyom%20László%20katonatiszt&pg=72&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/HonvedsegiSzemle_1998_02/?query=Sólyom%20László&pg=939&layout=sx

http://www.kende.hu/images/stories/dokumentumok/cikkek/solyom.pdf

https://hvg.hu/tudomany/20100122_kun_bela_kiadatas_ausztria_gyilkossag

https://adt.arcanum.com/hu/view/HetiValasz_2005_07-09/?query=Sólyom%20László%20köztársasági%20elnök%20Eszter%20utca&pg=425&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/HonvedsegiSzemle_1983_02/?query=Sólyom%20László&pg=647&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/Kapu_1991_02/?query=Sólyom%20László&pg=7&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/HonvedsegiSzemle_1999_01/?query=Sólyom%20László&pg=388&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/Nepszava_2011_08/?query=Eszter-u%202&pg=254&layout=s

https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarNemzet_1983_12/?query=Sólyom%20László%20katonatiszt&pg=179&layout=s

https://168.hu/itthon/hatvan-eve-vegeztek-ki-solyom-laszlo-altabornagyot-103200

https://epa.oszk.hu/01200/01268/00013/barath_magdolna.htm

https://adt.arcanum.com/hu/view/Nepszava_2011_08/?query=Eszter-u%202&pg=254&layout=s

http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/biograf/solyom.htm