Ronda, őszi nap, Pozsony, zuhogó eső. Minimál szabadidő, metsző szél, amíg vendégeim ebédelnek,  mosolygós szlovák kollégám felajánlja, mutat valami érdekeset. Útfelbontáson, sártengeren, forgalmas utakon vágunk át, az eső kitartóan ömlik, amikor, némi gyorsgyaloglás után megállunk. Csak ámulok és bámulok. Erre járt Lechner Mester.

 

Árpádházy Szent Erzsébet emlékére szentelt nagyobbacska, tengerkék kápolna áll ragyogóan felújítva, pepec gyönyörű díszkert közepén. Csakúgy világít az élénkzöld, mérnöki gondossággal, kaviccsal keretezett füves sziget, mindez hatalmas, sárga, nagy ablakos, hullámzó gimnázium mellett. Ékszerdoboz. Így is nevezte a kortárs Komor Marcell a felszentelés évében, „kultúránk új ékszerszekrénykéje”.

 

Erős kontraszban mindez az utca túloldalát nyomasztó komenista rettenet, egy bezárt, lepusztult, ’950-es kórházzal szemben.

Az előző, virágzó századfordulón a nem kevésbé virágzó Pozsony épp kelet felé terjeszkedett, vagyis akkor épült ki ez a környék Ferenc József város, majd Pozsony-Újváros néven, ide kellett új, katolikus gimnázium, és mellé templom. Eredetileg kicsiny kápolna lett volna, de a buzgó patróna gróf Szapáry Ilona kitalpalt pénzt-paripát egy termetesebb épülethez, lehetőleg híres építész tollából. Apponyi Albert kérte fel az öreg Lechnert, hogy az időközben megölt Erzsébet királynőre is (némi áthallással) emlékező templomot álmodjon ide.

 

Az iskola tervei 1906-1908 közt születtek, a templomé 1909-ben, a templomszentelés 1913-ra húzódott, Lechner még épp megérte az ünnepet. Árpádházy Erzsébet és – meglepő módon – Szent Kelemen pápa ereklyéit Szapáry grófnő szerezte be Bécsből, ezen kincseket a főoltár rejti. Ugyan hivatalosan Szent Erzsébet temploma, Erzsébet királynő emléktemploma is, akire anno fehér márvány dombormű emlékeztetett, azonban azt  1921-ben kirakták.

A templomocska égszinkék tetőtől talpig. Persze Zsolnay cseréppel fedett, de szokatlanul kevés a homlokzati Zsolnay-dísz. Van, csíkban, a bejárat felett 12 fehér csillagban, de nem olyan domináns, mint az Lechner pesti épületein szokásos. Viszont megnyugtatóan megvannak a kakasdíszek a tetőn, a virágformájú eresztartók, vagyis álmodott a Mester, az Isten áldja érte. Modern, vasbeton szerkezeteket használt a kivitelező, szembetűnő pl. a henger alakú torony. Szokatlan még, hogy a bejárat felett magasan rózsaablak helyett kerek  mozaik van, ami olasz munka. És a szem. Még nem tudtam kinyomozni, miért van annyi katolikus templomon a szabadkőműves jelkép, háromszög közepén, napsugár keretben egy szem. Itt is van. Ugyan magasan, de van. (A megoldás nyomozás alatt) 🙂

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bent, a bejáratnál Ferenc József és X. Pius pápa emléktáblája fogad, Lechner tervezte, felülről belógó örökmécses, kék rózsás mennyezet és a padokon mézeskalács-tulipán-és madárfej minta. Igazi népies szecesszió.

Szóval csoda. Szín az éjszakában. Gyógyír az esőben.