A Falk Miksa utcában járunk ismét, már nem először. Amely utca ugyan rövidke, de hiába a masszív tájsebet okozó, az ötvenes években hadügyminisztériumnak épült monstrum, az utca mégis barátságos, a századelő szecessziós bérpalotái a fénykorhoz képest kissé megkopott állapotukban is uralják az utca hangulatát. Na és persze a régiségboltok és galériák, az utca igazi hírességei, a fák és a kis forgalom mind hozzátesznek ahhoz, hogy oázis maradhasson ez az utca, csendes kis sziget dacára városközepi létének. Sok híres ház áll itt, most egy kevésbé híres, de annál érdekesebb épületre szeretném felhívni a figyelmet.
A Markó utca sarkán áll bő 110 éve egy legyezőszerű homlokzattal és alaprajzzal épült sokteraszos, nagy ablakos, négyszint plusz manzárdos bérpalota. Pedig nem volt könnyű dolga az építésznek, egy egészen különös feladatot kellett megoldania. A ház telke ugyanis szabálytalan formájú, és állt rajta egy elég meglepő építmény már, amit eltakarni volt hivatott az új épület úgy, hogy közben luxus igényeget elégítsen ki, és véletlenül se emlékeztesse az itt lakókat a hátsó szomszédra, valamint arra, hogy emiatt egyáltalán nem lesz a háznak sem udvara, sem kertje.
1902 óta ugyanis a telek hátsó szomszédja jóvoltából az új ház hátsó frontjától néhány méterre egy óriási kémény magasodik, egészen az öt szint plusz műtermes manzárd tetőszintjéig. A különös szomszéd, az anno Személynök, ma Balassi Bálint utcára néző, világos téglás házzal egyetemben az országház gépészetét szolgálja, megmentendő Steindl palotáját anno kurrens szénfűtés piszkától, porától, füstjétől, ezért nincsenek a parlament tetején valódi, csak díszkémények, mert a teljes fűtés és kazánház a tőle úgy 200 méterre, szintén Steindl Imre tervezte bérház alá lettek gondosan elrejtve. De kéményt még Steindl mester sem tudott a föld alá rejteni, ezen feladatra egy bizonyos Habicht Károly urat kértek fel. Tervezzen egy olyan házat a vadonatúj, frissen Falk Miksa nevét megkapott belvárosi utcába, amely lesz szíves nyom nélkül eltűntetni a város közepén éktelenkedő, vagy hat emelet magas téglakéményt. Lehetőleg luxusbérházzal, azt mégiscsak jobban lehet kiadni a környéken.
Habicht úr a messzi Svájcból származott Budapestre, előbb Wellisch Alfréd, majd Hauszmann irodájában dolgozott a Budai Vár épületeinek századfordulós rekonstrukcióján, majd saját irodát nyitott, és a virágzó pesti építkezésekből vette ki a részét. Mígnem valami szerencsétlen banki ügyletet, amiért ráadásul, mint alkalmazottat, zordon munkaadói őt vonták felelősségre, a lelkiismeretes svájci úr szabályosan szívére nem vett, és alig 49 évesen itt Pesten meghalt. Halálakor a Művészet című folyóirat így emlékezett rá:
„Hasznos, jó és becsületes munkát végzett, s egyedül ez a szempont, ez a törekvés vitte előre, hogy képességének és készültségének teljes latbavetésével feleljen meg hivatásánál, az építtetők részéről reábízott feladatoknak. Hogy magyarrá lehessen, necsak a köteles honpolgári eskü révén, hanem érzésben is, idetartozva s belekapcsolódva egy fejlődésnek induló ország munkájába.”
De vissza a Falk Miksa utca 10-be. Az épület, lévén sarkon áll, két homlokzattal, két bejárattal, a sarokra – ahova a tervező soha meg nem nyitott kávéházat képzelt – szép ívvel épült meg, alaprajza legyező szerűen elterülő lakásokat mutat. A címerrel dísztett főbejárat a Falk Miksa utcára néz, attól balra egy viszonylag nagy alapterületű, két szoba hallos, de meglehetősen sötét lakás épült a földszintre, és mert a bejárat fölött az emeleteken francia udvaros elrendezéssel teraszok nyílnak, ez a lakásméret ismétlődik itt is, és a Duna felöli oldalon is a ház legszélsőbb traktusaiban. Középen, a ház sarka felé eredetileg kettő, egyenként 5, illetve 6 szoba hallos lakást terveztek teraszokkal, szép, nagy ablakokkal minden irányban. Aztán módosult ez a terv, a középső részeken szintenként egy-egy, hatalmas lakást tervezett a beruházó tulajdonos. Hogy anno melyik verzió épült meg, azt csak a jó Isten tudja, a háború utáni leválasztásoknak hála ma már sokkal többen lakják a házat, mint a század első felében.
A lépcsőház persze itt is a legszebb: ellipszis alakú csigalépcső tekereg a negyedikre, a műtermeknek rajzolt manzárdra külön lépcső vitt. A lakások vagy hátra néző gangokról, vagy, a nagyobbak, a lépcsőházból folytatásaként elhelyezett, kör alakú előtérből nyílnak. Az első terveken személylift a kör alakú előtér közepén látható, majd amikor a módosított terveken megszülettek a szintenként legnagyobb, sarki lakások, a lift a kör jobboldalára került, ahol most is van. Külön volt teherlift is a hátsó gangon, ami szintén megvan, bár a régi liftek biztosan szebbek voltak a mostaniaknál Az ajtók és a korlát szép rácsai, a kövezet megmaradt díszei, a falakon futó frízek gyönyörű összhangot alkotnak a ritka finom ízléssel választott vadonatúj gang kövezethez. Mintaszerű felújítás, milyen jó, hogy ilyen is van.
A lépcsőház hajóablakokra emlékeztető, ovális ablakai néznek a piros téglás kéményre, és mögötte a világos téglás, szolid szomszédra, amely nyolc évvel azelőtt épült, hogy ez a ház első lakóit fogadta volna.
Az építtető
Az építkezés 1910-es megbízója bizonyos dr. Szendeffy Aladár volt, a papírokon testvérével, Szendeffy Dezsővel együtt szerepel, és ha az ember végig bogarássza a gyöngybetűs, régi telekkönyvi iratokat, akkor az is kiderül, örökölték a telket, méghozzá annak hátsó, Duna felöli oldalával együtt. A mai Balassi Bálint u 7 és 5 egy telket alkotott anno a fénykorban a mai Falk Miksa utca 10-el. Tulajdonosai sorában érdekes nevek is előfordulnak, például báró Sina Györgyé, aki bankárként, legnagyobb finanszírozóként vett részt a Lánchíd építésében. Nem tőle közvetlenül, de vásárlás útján került az ingatlan Szendeffy János tulajdonába 1844 decemberében, később Szendeffy Istváné a telek, tőle örökli meg Szendeffy Aladár, Dezső és Elemér „egyenlő arányban” 1875-ben. 1910-ben már Dezső és Aladár bízza meg Habicht urat szép házuk megépítésével az eredeti címe szerint Nádor utca 50 alatt, amely cím majd pont a ház megépülte évében vált Falk Miksa u 10-re.
A megbízó
Szendeffy Aladár doktor igen érdekes ember volt. Budapesten született 1865 júniusában és Colmar városában halt meg 1958-ban. Gyerekorvosként említi a szakirodalom, részben öröklés, részben vásárlás útján elég csinos ingatlan portfolió boldog tulajdonosaként élt, bár sosem itt, hanem leginkább az Akácfa utca 63 alatt. 1911-ben a Pesti Hírlap írta meg, hogy Szendeffy doktor új, igen ígeretes gyógyszerrel állt elő, amely a kor réme, a tüdőbaj ellen kevertetett. A mai szemmel kissé hajmeresztőnek tűnő „Dioradin” nevű recept mentaolajjal kevert Radiumból és jódból állt, és bőr alá fecskendezve remélték tőle a gyógyulást. Azonban előkerült egy másik orvos, bizonyos Wettenstein József dr, és plágiummal vádolta meg Szendeffyt. Lett belőle „pör”, nem is egy, majd párbaj. Rendes kardpárbaj, mint a regényekben. Ahogy arról a Pesti Hírlap 1911 február 4-i száma gondosan beszámolt, Szendeffy doktor hamar legyőzte a háborgó kollégát, majd változatlanul harcias hangulatban távozott:
„A párbaj dr. Wettgeinstein József harcképtelenségével végződött. Dr. Szendeffy Aladár sértetlen maradt. A felek nem békültek ki.’
Doktorunk kalandos élete ezzel nem ért véget. Egy német fürdővárosban ismerte meg egy colmari sörgyáros lányát, bizonyos Berthe Mollyt, akit el is vett feleségül. Amikor az anyós meghalt, valamikor az 1920-as évek elején költöztek át a festői elzászi kisvárosba, bár nem szakították meg a kapcsolatot Pesttel sem. Gyerekük nem lévén a doktor 1946-ban írt végrendelete értelmében könyvtárát és értékes festményeit, köztük egy Rippl-Rónai finom pasztellt, valamint porcelán, óra és ezüst gyűjteményét Colmar városára hagyta, amely értékes együttes így Szendeffy doktor 1958-as halálakor a helyi városi múzeumba került.
Lakók és intézmények
1912 és 1942 közt itt, a Falk Miksa utca 10-ben üzemelt a Budapest Penzió Márkus Blanka vezetésével. Az 1937-es Fővárosi Közlöny szerint 75 „penzió” működött a fővárosban, de ezeknek csak kisebb része fogadta vendégeit egész évben, ezen, nagyobb intézmények közé sorolták a Falk Miksa utca 10 alatt létezőt, itt 10 szoba állt a nagyrészt belföldi, hosszabb távon szobát bérlő lakók rendelkezésére. 1944-ben már az Árpád úton létezett panzió ugyanezen a néven azon gyászos listán, amit a „csak zsidók által használható panziók” cím alatt jelentetett meg a Közlöny.
A régi lakójegyzékekben érdekesebb név 1910-ből Szendeffy Dezsőé, aki nyugalmazott császári és királyi főhadnagy volt, Kállai Tamás, Székelyudvarhely országgyűlési képviselője, Bleier Mór császári és királyi tüzérkapitány, továbbá itt lakott Faludi Sándor színigazgató, a Vígszínház legendás igazgatója. Az eredeti tervekkel ellentétben sosem volt kávéház a földszinten, üzlet viszont lehetett több is. Éveken át itt volt bejegyezve az „Industria könyvnyomdai műintézet”, és tulajdonosa dr. Strasser Jenő ügyvéd, akinek felesége révén itt székelt a a „Balatonkenesei Fürdőtelep Igazgatóság”. Továbbá az „Oxifongyár” és a „Geiko” vegyészeti gyár képviselete is, és évtizedek óta, a mai napig jelen vannak a házban Magyar Sakkszövetség irodái.
A ház ma társasház. Jobb állapotban van, mint a pesti átlag, jól épült meg anno 120 évvel ezelőtt, folyamatban is vannak munkálatok, a gangok újjá kövezése példaértékű. Látszik, hogy szeretik ezt a házat, jó kezekben van, öröm ilyet látni, örülhet, aki ide járhat haza, vagy valamilyen okból néha megcsodálhatja hatalmas, kovácsolvas kaput, a szédítő csigalépcsőt, és az egész házat, ami úgy szép, ahogy van.
Forrás:
Helyszínbejárás 2020-2025
https://adt.arcanum.com/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=361&layout=s&query=Falk+Miksa+u+10
https://adt.arcanum.com/hu/view/AzOjsag_1927/?query=Faludy+SÁndor+színigazgató&pg=418&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=2472&layout=s&query=Falk+Miksa+u+10
https://www.flickr.com/photos/144745357@N06/30771357966
https://adt.arcanum.com/hu/view/MUVTORTERT_37_1988/?query=Szendeffy+Aladár&pg=63&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarKonyvszemle_1972/?query=Szendeffy+Aladár&pg=315&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/UjMagyarsag_1943_07/?query=Szendeffy+Aladár+felesége&pg=242&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiHirlap_1911_02/?query=Szendeffy+Aladár&pg=127&layout=s!!
https://hu.wikipedia.org/wiki/Habicht_Károly
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sina_György
https://adt.arcanum.com/hu/view/FovarosiKozlony_1929_1/?query=Szendeffy+János&pg=363&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/FovarosiKozlony_1929_1/?query=Szendeffy+János&pg=241&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiHirlap_1929_02/?query=Szendeffy+János&pg=581&layout=s
0 hozzászólás