Nagykörúton álltomban kinéztem magamnak egy palotát. Palotácskát, lévén jóval kisebb homlokzat, mint a többi. Egész más. Mintha véletlen került volna a szedett-vedett, forgalmas, csiri-csáré kirakatokkal rég elrontott, lélektelen Nagykörútra. Ez a ház elegáns. Olaszos, franciás? Fene tudja, valószínűleg pesties volt, amikor épült, de az a Pest már rég csak képeken létezik. Hihetetlen, hol van a mai Körút eredeti képétől, ahova magánpalotákat, vagy annak tetsző bérházakat szánt kora budapesti városvezetése, és finanszírozott meg az akkor virágzó, rég letűnt nagypolgárság. Amely osztály még természetes megérzésből vegyítette a vagyont az ízléssel. Szóval kicsit irigylem az anno 100 éve élt pestieket.
A Nagykörút 1875-ben kezdett kiépülni, és – pláne mai szemmel, a soha meg nem kezdődő, ill. véget nem érő állami építkezések korához képest – villámgyorsan, a századfordulóra, úgy 25 év alatt nagyjából állt is minden, szép, nagy ívben a Margit-híd pesti végétől a Petőfi-hídig végig. Nyomvonala a hajdan itt húzódó Duna-ág, amit Reitter Ferenc még hajózható csatornaként épített volna meg, de ez a terv pénzhiány miatt az álmok szintjén maradt. Helyette épült a Körút, átszelve a Lipótvárost, Terézvárost, Erzsébetvárost, Józsefvárost, Ferencvárost, innen a nevek a Habsburg hercegekről és hercegnőkről.. Összesen kicsit több mint 4km a hossz, ebből a legrövidebb a Ferenc körút a maga 556 méterével. Ez épült ki a legkésőbb: a millenniumi átadáskor még sok volt a foghíjas telek. Az építkezés elkezdésekor a Körút teljes hosszában leginkább iparnegyedeket kellett felszámolni, viszonylag kevés volt a lakóház. 251 épületet bontottak el összesen, az egy Mária-Terézia laktanya (későbbi Kilián-laktanya) maradt talpon, a Hild József tervezte kaszárnya 1848 óta uralja az Üllői út sarkát. Hozzá igazodott -többé kevésbé – a későbbi párkánymagasság.
Kivételt képez renitens ékszerdobozkánk, a Ferenc körút 35. A földszint fölé csak kettő emelet magasodik, mindkettőn kiugró középső résszel. Az eredeti leírások arról tanúskodnak, hogy építtetői teraszokat szerettek volna a házra, ezt azonban a zordon hatóság nem engedélyezte.
A végleges engedélyek kiadására 1893. június másodikán került sor, a tervező bizonyos Liszkay Boldizsár, a megrendelő a diszkrét „Sík testvérek” név alatt szerepel. A századfordulós lakásjegyzék 5 testvért sorol: Aranka, Elemér, Gizella, József ki operaénekes, majd zeneakadéimai tanár itt lakott, Sándor dr., az ügyvéd a Teréz körúton.
Az első szembetűnő szépség a kapu.
Vagyis kapuzat. Ünnepélyes, díszes kovácsoltvas kapu zárja el a mélyedésben megbúvó fakaput, s védi a ház bejáratát úgy 120 éve, a jelek szerint egész hatékonyan a randa külvilágtól. Kész csoda, hogy az értékes fém megúszta az ötvenes évek vasgyűjtő rombolását, nem beszélve a további évtizedek szándékos és hagyományos hanyagságáról, ami simán eltűntethette volna ezt a gyönyörű bejáratot.
A levéltárban őrzött, eredeti tervek szerint a földszinten is tágas, 5 szobás lakás épült, mint a házban legkisebbik, az emeleteken ezt az alaprajzot hatalmas ebédlő, tálaló, ruhatár, éléskamra (J), konyha, cselédszoba kapott helyet a jó helyi szokás szerint kétfrontú ház hátsó, Angyal utcai homlokzatán. A két utcafront között volt az ebédlő, és a titokzatos funkciójú „terem” a maga átlag kb. 36 négyzetméterével! Még a keserves kommunista lakásleválasztás korában szétszabdalt, Körútra néző lakásrészletek is 100nm fölött maradtak hála a nagyvonalú eredeti tervezésnek.
Álljon itt néhány idézet az önmagában is esztétikai élményt nyújtó eredeti engedélyekből:
„ Kijelentetik ezúttal, (…..) a Sík-testvérek részére az engedély megadatik, ha a ruhatár lichthofot kap, (….), az épület ereszcsatornája a járda alatt elvezetve (!) kerül az utcai csatornába, (….) a pince helységeket lakásnak használni nem szabad.”
Egy szebb korból itt felejtett palota gyönyörű kovácsoltvas kapujával, igényes díszeivel kissé abszurd ebben az igénytelen környezetben. Csoda, hogy megmaradt, nem lopták le róla, ami szép, cserélték le műanyagra, ócskára, arctalanra. Kívánok neki újabb 100 évet, gondos gazdát, szépülő környezetet, hogy példa lehessen, ilyen a szép, a minőség, ami túlél egy viharos évszázadot. Ránézni is jó.
0 hozzászólás