Pesten, ahogy a Ferenciek terét elhagyja az ember és az Astoria felé indul, a Ferencesek temploma mögött kettővel egy nagy, öreg sarokházat talál. Ha jól figyel, a szépséget is meglátja benne, elegáns hölgyek tartják a forgalmas utcára néző egyetlen erkélyét, és foglalják keretbe a ház bejáratát. Figyelemre méltó a kovácsoltvas, ami az erkélyt keretezi, az emeleti ablakok sora, az arányos, bár dísztelen, fegyelmezett klasszicista stílus. Lassan 200 éve őrzi a Szép utca sarkát, egyre romló állapotban, de töretlenül. Szép utca felöli hátsó bejárata környékén sikerült valami pénzt rákölteni, de az utcai front, az erkély korlátjának fura kis arcai, az ablakok díszei bizony évtizedes elhanyagoltságról tanúskodnak.

Pedig csupa híresség lakott itt. Ha önmagában a két, húzós évszázad túléléséért nem is érdemel egy pesti ház megbecsülést, amit megkérdőjeleznék, híres-neves lakóiért, az itt élt, dolgozott „nagy generáció”, a magyar történelem és irodalom legnevesebb figurái kedvéért igazán felújíthatnák ezt a mesélő házat.

Már az 1700-as évek végén fogadó állt helyén „Arany Tsillag” néven. 1806-tól Kultsár István jóvoltából irodalmi szalon létezett itt, ahol Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly is megfordult. 1816-ban szentgyörgyi Horváth József rendelte meg e ház terveit Pollack Mihálytól, és egy év múlva már állt is az akkor még kétszintes épület.

Nincs túl sok ház Pesten ebből a korszakból. A közeli, regényes történelmű Szapáry-palota kortárs, és sorstárs, szintén az összedőlés határán. A Király utcai Dlauchy-ház jobb karban van, bár arra is lehetne még költeni.

Ez volt az utolsó ház Pesten, amit jobbágyok építettek fel az utolsó cserépig. Jól, mert, mint tudjuk, alig 20 évvel az építése után túlélte a Duna legendásan romboló 1838-as árvízét. Kétlem, hogy a ma épülő házak tudnának így vizsgázni egy hasonló katasztrófa esetén….A házépítő jobbágyok Bajáról érkeztek, a Horváthok birtokáról. 1851-ben ugyanez a család rendelte meg Wieser József tervezőtől a ház harmadik szinttel való megemelését, és ezzel megszületett a ma ismert homlokzat.

1838-ban már itt üzemelt a híres Landerer-nyomda, amelynek tulajdonosa a nagy árvíz idején való helytállásáért Pest Díszpolgára címben részesült. Landerer Lajos 1840-ben társult Heckenast Gusztávval, és így megszületett és élt 1854-ig a tankönyveinkből jól ismert legendás páros vállalkozása. 1837 és 1843 közt itt nyomtatták a Himnuszt és a Szózatot elsőnek publikáló Atheneum irodalmi folyóiratot, amelynek szerkesztősége is e falak mögött működött. És ennek a szerkesztőségnek köszönhető, hogy a XIX. századi magyar irodalom szinte minden híressége megfordult itt, sőt, sokan lakást is béreltek a házban. A most, romjaiban is felséges lépcsőházban olyan hírességek közlekedtek, mint Bajza József, Toldy Ferenc, Eötvös József, Tompa Mihály, Döbrentei Gábor, itt lakott és dolgozott Vörösmarty Mihály, Kossuth Lajos, sőt, 1849 májusában egy rövid ideig Arany János is.

1841-ben itt indult Kossuth lapja a Pesti Hírlap, de itt, a Landererék nyomdájában készült a Kossuth-bankó is, és itt tartotta első üléseit Batthyany gróf első magyar független, felelős magyar kormánya 1849 májusa és szeptembere között.

Minden itt történt, és mindenki, akire a magyar történelem és irodalom büszkén emlékezik, megfordult e falak között. Ennek ellenére az épület nagyrészt üres, rogyadozik, a lépcsőházat állványok mentik az összedőléstől, ránézésre évtizedek óta. Történik mindez a város közepén, értékes helyen, telken, a Városházától pár méterre, a XXI. században. Rejtély.

Forrás:

Helyszínbejárás 2015, 2019, 2020

Múlt Kor 2015 téli szám, saját cikk

http://fmmk.hu/mernokokfejerben/imapbuilder/PollackM.pdfą

https://archives.hungaricana.hu/hu/budapest/HelyrajziSzam/24189/

https://varosban.blog.hu/2012/01/24/budapest_legszebb_lepcsohazai_kossuth_lajos_utca_3gyar.pdf