A nyolcadik kerület ez is. Cseppet sem barátságos. Amikor a minap arra jártam, fényes nappal a gyakorlatilag kihalt Népszínház utca irányából érkeztem. Két ember jött szembe, egyik sem volt józan… Az innen nyíló Csokonai utca rövidke, kevés lakóházzal, egyik kopottabb, mint a másik. A 8-as szám a legszomorúbb látvány. Nagyjából 2 éve próbálok bejutni, most végre szerencsém volt.
A Csokonai utca 8-as szám is az általam csodált építész, Fodor Gyula munkája a XX. század legelejéről. Az szecessziós magazin csodás honlapja is hoz képeket a házról, így mindenképpen szerettem volna egyszer a romos homlokzat mögé nézni. Színes üvegdísz kívülről is látszik a bejárat fölött, reményt keltő részlet. Aztán találtam egy képet a fszek gyűjteményében, a száz éve vadonatúj házról. Gyönyörű volt, elegáns, felismerhető részleteiben, mégis annyira más. Minden, ami ma a környék nyomokban sem.
1906 az építés éve, a megrendelő ismét Jelinek Frigyes, mint annyi más pesti bérház esetén. Családjával a veje tulajdonát képző Kertész utca 29-ben lakott. Fodor Gyulával személyes kapcsolatban lehetett, majdnem minden házát ő tervezte. Jel(l)inek eredetileg bútor-kép-és tükörkereskedő volt, és mint a századfordulón oly sokan, ő is virágzó üzlete profitját a kor legrentábilisabb üzletébe, a bérházépítésébe fektette. Itt, a Csokonai utca közvetlen szomszédságában a Stahly utca 15, a Somogyi Béla utca 7, és a Csokonai utca 8-al egy tömbben álló Bezerédi utca 4 volt az övé, mindet Fodor Gyula tervezte.
1906-ban minden emeletre 4db, egyenként 2 szobás, fürdőszobás lakás épült. Vagyis nem nagy, de kényelmes, belvárosi lakások. Egy nagyobb terasz az első szinten, kettő kicsi a legfelső szinten volt.
Az 1910-es lakcímjegyzék szerint a Csokonai utca 8 alatt volt található Klein Samu és társa kézimunka és előnyomda üzlete, valamint Győri Sándor „korcsmáros”. Itt lakott ebben az évben – többek között – Pulitzer Simon kalapkereskedő, Zimmermann Salamon papírkereskedő, Sachs Gusztáv nyugdíjas detektív, Csoma Zsigmond tanító, Markovits Ignácz utazó, Szilasi Oszkár kereskedő, Ostrom Ilona színésznő, és egy híresség, Pethes Imre, a Nemzeti Színház művésze, a legendás Shakespeare-színész, a két világháború közti magyar filmgyártás népszerű szénészének, Pethes Sándornak az apja.
1939-ben a Magyar Országos Méhészeti Egyesület Székháza lett, ekkor átalakították az épületet. Alul 3 üzlet nyílt, kettő márvány mozaik padlóval, egy hajópadlóval. Az első emeletre tanácsterem került, de nem csak reprezentációra kellett a ház. Az alagsorba kannás mézraktárak költöztek, viaszraktárak, méztartályok és még műlép üzem is.
1961-ben az Autó Közlekedési Tudományos Kutató Intézet irodái költöztek a méhészek helyére. Ránézésre megépülte óta, de legalábbis a háború óta tart az épület lassú, de megbízható mélyrepülése, zavaróan sok pénzt biztos nem költött rá senki az elmúlt 70 évben, de lehet, hogy van az több is. A régi, magas tető sehol, a hajdan kőkorlátos terasz helyén egy vas traverz lóg ki a falból. A hozzátartozó ablakokat nemrég cserélték műanyagra, ezek erősen elütnek a ház stílusától, bár ez ugye senkit nem zavar, sajnos.
A bejárat, az előtér egyszerű, de romjaiban is nagyon szép. Ütött-kopott, de nyoma sincs a Csaba utcában tapasztalt elhanyagoltságnak, bár biztos emelték a látványt a világos színek, a szikrázó napsütés és a ragyogó tisztaság, épp takarítottak. Az apró belső udvart cingár ecetfa uralja – hála Istennek. A felső emeleten olyan, mintha egy erdőben lennénk.
Szép ház ez, romjaiban is. Sokat zuhant állapota a fénykor óta, de hála az anno beletett kiváló minőségnek, és tőkeszegény, de gondos mai gazdáinak, így, kopottan is szépséges. Jó lenne újra eredeti pompájában látni.
Forrás:
Helyszínbejárás
http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=48699
http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=08&cim=csokonai-u-8&cimtxt=%20CIM
http://foto.fszek.hu/WebPac_kep/CorvinaWeb?action=onelong&recnum=761120&pos=1
https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_28_1922-1923/?pg=176&layout=s&query=Pethes%20Imre
0 hozzászólás