Olasz elegancia a Vízivárosban

Szerző: Szuhai Barbara | 2020. júl. 1. | Blog

Csalogány utca. Széles, szellős, budai főútvonal, a Dunától vezet a Széll Kálmán tér felé. Valamiért elkerülik a reménytelen dugók, tartja magát az illúzió, hogy nem is annyira élhetetlen a városi forgalom. Ez a ház középtájt áll, és messziről látszik, Z alakban keretezi az utat, szép, szögletes terméskő lapjai elegánsak, elütnek a például szomszédos, ránézésre 1970-es évek vonalaitól. Az 1937-es városrendezési tervek parkosított sávot szántak a házak elé, ezt is elsodorta a háború. Ahol keskenyebb a járda, árkádos átjáró épült, hogy többnek tűnjön a hely. Minden az elegancia érdekében – egy gondolat, ami nyomtalanul tűnt el a háborúval, pláne, az utána következő évtizedekkel. Évtizedekig ez volt a „lukas ház”, a Duna felöli homlokzaton hiányzott egy lap, egy nagy luk tátongott a legfelső szinten, nem pótolták egyhamar.

Amióta láttam Somlai Tibor gyönyörű könyvében Budapest legszebb lépcsőházai között, azóta szeretném látni belülről ezt a házat. Vagyis évek óta. Ma volt szerencsém.

Csalogány26

Az építés éve 1942, a megrendelő a hajdan virágzó, mára az ismeretlenségbe veszett vállalkozás, a Nagybátony-Újlaki Rt. Nyugdíjintézete volt. A Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek Rt. több, nagy múltú vállalat egyesülésével jött létre 1928-ban az Angol-Magyar Bank támogatásával. Foglalkoztak műkő, tégla-és cementáruk, valamint azbesztcement pala, papírlemez, tetőcserép gyártással, szénbányászattal, kavics, és homokkotrással, és mindezen anyagoknak Dunán és Tiszán való szállításával. Központjuk a Vilmos császár, mai Bajcsy-Zsilinszky úton volt. A cég háború után kezdődött kivéreztetése 1949-ben, teljes vagyonának államosításával zárult le.

De ez a házépítés még a fénykor gyümölcse. A jó elhelyezkedésű, modern bérház megbízására a divatos tervezőt, Árkay Bertalant (1901-1971) hívták meg, aki a tehetséges, városépítő Árkayak harmadik generációjaként a két világháború közti Magyarország egyik legkeresettebb építésze volt. Art deco, majd modern stílusú villák és bérházak sokasága fűződik nevéhez. Ez, a Csalogány utcai ház azért különleges, mert az itáliai novecento hatása érződik rajta, és ezzel egyedülálló a budapesti bérházak között. Ilyen építészeti hatások még a szintén az Árkay Aladár és Bertalan által tervezett Városmajori Jézus Szíve templomon figyelhetők meg.

Árnyékos oldalon nyílt a Csalogány utca 26 bejárata, ami már jó hír volt a rekkenő hőségben. A belépőt mozaikberakású hölgy várja, Matteoni Eszter munkája, az ő nevével a gellérthegyi Műteremházban találkoztam. Úgynevezett hímeskő technikával dolgozott, szűk bejáraton az utcáról betörő fényben olyan a kép, mintha drágakövekből lenne. Meglepő fordulat a városi forgalomból belépve.

Csal26kép

És a meglepetés végig velünk marad. A szűk, földszinti előteret a félemeleten tágas tér követi. Balra félkörben mélybarna, (tán mahagóni?) faburkolatba simulnak a bejárati ajtók, és csodával határos módon, szinte láthatatlanul marad rejtve a lift is. Lehet ezt szépen is csinálni, ritka megoldás Pesten. Itt még a villanyóra szekrények is észrevétlenül simulnak a falburkolatba, csak egy-egy kilincs jelzi létüket.

Csal26fsz

A lépcső mellett meg az igazán merész részlet: narancssárgás-piros csempe borítja plafonig a lépcsőfordulókat egészen a legfelső szintig. Egyenes vonalú, teljes falat fedő ablakcsíkok szolgálnak fényforrásul, azt meleg színek verik vissza, fürdetik barátságos, állandó fényben az egyébként keleti fekvésű, tehát magától nem különösebben világos lépcsőházat. Amin felmászni ünnep, dacára a párás hőségnek, ami szokás szerint a legfelső emeleten igazán embert próbáló. De kárpótol a szép, nemes anyagok használata, a meleg színek, a meszelt falak és fémkorlátok íve. Úgy szép ez a ház, ahogy van.

Csal26abl