Ha Pozsonyban jár az ember, ha nem is első útja viszi oda, de előbb-utóbb a Koronázó Szent Márton templom előtt találja magát. A tornyán messziről aranyló magyar Szent Koronával díszített templom völgy felöli oldalán kis zöld tér nyit a város felé, ott a kommunista idők autópálya-jellegű felüljárója által elsöpört zsidónegyedére emlékező képek és kövek, lejjebb Anton Bernolák, a szlovák nyelvet, és az első szlovák-latin/latin-szlovák szótárt megalkotó nyelvész-pap szobrát látni, szemben pedig városi paloták sora néz a templom felé. Középtájt szép portállal, áldást osztó Krisztus egész alakos szobrával különös, háromszögletű kiszögellésekkel díszített homlokzat néz le ránk: a Salvator patika ma már páratlan, 3 nyelvű feliratával emlékezik a hajdan háromnyelvű Pozsonyra, és a nagymúltú, száz évig itt virágzó Salvator gyógyszertárra. Az épület látványosan gyatra állapotban van, a földszint üres, metszett ablakai mögött legutóbb kifeszített fekete nejlon akadályozta, hogy az ember az eredeti pompájában csodával határos módon megmaradt padlót és mennyezeti díszítést megcsodálhassa. Az épület felső 4 szintje lakott, de a bejárat és a homlokzat mielőbbi alapos, gondos felújításért kiált, ránézésre évtizedek óta nem költött a házra senki. Szomorú látvány a Koronázó templommal szemben, az igényesen felújított, újjászületett pozsonyi belváros közepén.
Az alapító
A pozsonyi Salvator gyógyszertárat Lippay György hercegprímás, esztergomi érsek alapította még a 17. században. Gróf zombory Lippay György 1600-1666-ig élt, tanulmányait Grazban és Rómában végezte, majd hosszú ideig Bécsben lakott. Az ellenreformáció egyik fő szervezője, a Habsburgok lelkes híve volt. Ő alapította a Nagyszombati Egyetem, vagyis a mai ELTE elődjének jogi karát, 1642-től volt esztergomi érsek. Ezen kívül kitűnő alkimista hírében állt. Pozsonyi kertjében kiterjedt zöldség, gyümölcs és dísznövény termesztést folyt. Hátrahagyott egy alkimista kéziratot, amit I. Lipót királynak ajánlott, aki nagy híve volt az aranycsinálásnak. Munkája a magyar alkímia egyik legszebb alkotása, ma a bécsi National Bibliothek őrzi. Az alkimista érdeklődés vezethette az érsek urat a gyógyszertudomány tisztelete felé, és ő alapította a Salvator patikát 1655-ben, bízta meg a városban ekkortájt gyökeret verő Jezsuita Rendet a gyógyszertár kezelésével 1658-ban.
A jezsuiták Pozsonyban
Pozsony a XVI. század nagy részében erős polgársággal bíró, lutheránus többségű, szabad királyi város volt, Magyarország török megszállása folytán a korabeli Magyar Királyság közigazgatási központja, az országgyűlés székhelye, a királyi koronázóváros, és mindezek következményeképp virágzó kereskedelmi, kulturális központ volt. 1674-ben a Jezsuita Rend az evangélikusoktól elvett főtéri templomot kapta meg, az lett a Szent Salvator templom, és mellette épült ki a jezsuita rendház messze földön híres, nagyrészt az evangélikusoktól elkobzott gyűjteményre alapozott könyvtára. Ezzel, a főtérivel együtt a városban kettő rendháza lett így a Rendnek, egy másik a Káptalan utcában, és kettő templomuk, a másik nem más, mint maga a Szent Márton, vagyis a Koronázó Templom, amely szintén jezsuita kezelésbe került az 1641-es évben, és ezzel a Rend komoly katolikus erőt képviselt Pozsonyban a XVI. század második felében.
A jezsuita rend és patikáik
Magyarországon volt hagyománya a jezsuita patikavezetésnek, a Rend kezelésében volt a városi gyógyszertár Pozsonyon kívül többek között az osztrák területeken Bécsben, Linzben, Klagenfurtban, Magyarország területén Székesfehérváron, Sopronban, Egerben, Kőszegen és Győrben, a történelmi Magyarország térképén Szakolcán, Trencsénben, Eperjesen, Nagyváradon, Ungváron, Kassán, Kolozsváron, Nagyváradon, valamint Zágrábban is. Ezen patikák mindegyike híres volt pompás, gazdagon faragott, aranyozással díszített barokk bútorzatukról, amit például Fehérváron a jezsuita asztalosműhely készített el. A kőszegi patikabútorzat azért is érdekes, mert a grazi és nagyszombati jezsuita könyvtár bútorzatával mutat hasonlóságot, amely polcok valószínűleg Rómából származó mintalapok felhasználásával készültek.
Általában a jezsuita rendtagok képzésének nem volt része az orvostudomány, viszont a jezsuita egyetemeken már a XVIII. században megindult az orvosképzés, főleg Amerikában. Az rendalapító Szent Ignác még Manrésában 1522-ben az imádkozás mellett leginkább a szegények és betegek istápolásával töltötte napjait, így a betegápolás jezsuita alapfeladat maradt. Orvoslással kifejezetten nem foglalkoztak, gyógyszerészettel viszont igen. A nagyobb kollégiumok gyógyszertárakat is nyitottak. Így Győrben 1634-ben, Fehérváron 1745-ben, Egerben 1714-ben, és Kőszegen 1743-ban. A gyógyításban a gyógynövényeken túl a jezsuiták tengerentúli misszióinak köszönhetően Európában addig ismeretlen gyógyszerek is felhasználásra kerültek. Ilyen volt például a kinin, amit malária ellen használtak, és Európa-szerte „jezsuita-pornak” neveztek. A gyógyítás tudománya sokat javított a Rend elismertségén, mindenféle vallású betegek keresték fel őket, akik aztán, a sokszor csodával határosnak ítélt gyógyulásuk után, mintegy hálából volt, hogy áttértek a katolikus hitre.
Az épület
A patika mai, öt szintes épülete a dóm közelében 1894-ben épült fel, neoreneszánsz stílusban egy gazdag pozsonyi patikus, Adler Rudolf megbízásából és tervei(!) szerint. A vakolatdíszektől roskadozó homlokzat központjában, a földszinten áll Jézus Krisztus egész alakos, kb. életnagyságú szobra, amely Rigele Alajos ismert, pozsonyi születésű szobrászművész alkotása. A földszinti patika fölött 4 szinten, összesen 10 lakást alakítottak ki, amely lakások többségét ma a Szlovák Nemzeti Színház dolgozói lakják. A homlokzat érdekessége a – ma Pozsonyban gyakorlatilag példa nélkül való – három nyelvű: magyar, német és szlovák felirata, ami egy aprócska visszatükröződése az 1918 és 1945 sorstragédiái előtt háromnyelvű városnak.
A gyógyszertár berendezése
A pozsonyi Salvator patikában 1727-ből származó, híres, teljes épségben fennmaradt, diófából faragott barokk patikabútorzat volt, amelynek némely részletei 1658-ban készültek, és amely teljes egészében regénybe illő módon maradt meg, ha jelen állás szerint még nem is itt, eredeti helyén látható. A gyógyszertár eredetileg egyébként nem itt volt, hiszen Lippay bíboros a jezsuitákra bízta annak üzemeltetését, ezért először a rendház közelében kapott helyet. A Rend feloszlatása után, 1775-ben aukción szerzett tulajdont bizonyos Karol Sessel patikus, és ezzel ő lett az első tulajdonosa a gyógyszertárnak annak meseszép bútorzatával egyetemben. Az elkövetkező bő évszázadban több tulajdonos váltotta egymást, mígnem 1833-ban a Csáky grófok pozsonyi palotájába nem került. 1884-ben vette meg a patikát dr. Rudolf Adler patikus. Ő volt a beruházója a Koronázó Templommal szemben ma hervadozó, neoreneszánsz kis palotának 1904-ben, amelynek földszintjére a patika végre beköltözhetett.
A tágas üzlethelység mennyezeti stukkókat, köztük allegórikus festményeket kapott két amatőr festő J. Sztankovics, valamint a tulaj lánykája, R. Adler jóvoltából, ezek ma szépen felújítva várják az üzlethelység újjászületését. Ekkor, az 1904-es költözéskor a barokk bútorzat némi változáson esett át: új részekkel bővült, új frízeket nyert és könyvespolcokat. Dr. Adler 1906-os halálával bérlők sora következett a patika történetében egészen az 1950-es államosításig.
Újkori kálvária
1996-ban zárt be végképp a Pozsonyban is ritka, 3 nyelvű felirattal büszkélkedő Salvator gyógyszertár. Még ebben az évben egy magángyűjteménybe került a páratlan értékű, barokk bútorzat, 15 évig egy trencsénteplici raktár mélyén várta sorsa jobbra fordulását. 2010-ben dr. Kovács Erik patikus-műgyűjtő tulajdonába került, aki 2018-ban az 1904-es stukkós mennyezet, és mozaikpadló reprodukálásával nyitotta meg Patika Múzeumát egy modern, saját tulajdonú épületben Vágújhelyen, ahol más, XVII. századi patikaszerek mellett a Salvator barokk bútorzata is láthatóvá vált a nagyközönség számára. A Salvator-ház tulajdonjogát nemrég teljes egészében Pozsony város önkormányzata szerezte meg, és a városvezetés szándékai szerint a barokk patika-bútorzat is esélyt kap eredeti helyszínre való visszakerülésre.
Mindenesetre a mennyezet megújult, amikor utoljára október elején láttam a házat, látványosan zajlottak felújítási munkálatok, a falak már fehérre meszelve a némely képeken látható rettentő piros helyett, a mennyezet eredeti pompájában várta a munkák befejezését, de bútorzatnak nyoma sem volt sehol. A gyönyörű padlózat is megmenekülni látszik, és úgy tűnik végre visszakerül a híres, mindent túlélt barokk berendezés is a Salvator szobor, vagyis Krisztus áldásra emelt keze alá, a helyére, hogy ott végre mindenki megcsodálhassa. Ideje lenne.
Forrás: Helyszínbejárás 2022 október
https://www.muemlekem.hu/hatareset/Salvator-gyogyszertar-Pozsony-1415
www.ujszo.com
https://hu.wikipedia.org/wiki/Lippay_György
http://www.kvmkl.hu/helyi-ertektar/jezsuita-officina-butorzat
http://real.mtak.hu/135508/1/Text-32152-1-10-20211123.pdf
https://ma7.sk/tajaink/megujulhat-a-salvator-gyogyszerta
https://en.wikipedia.org/wiki/Pharmacy_Salvato
0 hozzászólás