Kálmán Imre utca. Nem különösebben ismert, sem nem forgalmas, pár sarokkal járunk a Parlament mögött. Vannak szép felújítások, és nem kis számban egészen elképesztő módon lepusztult épületek. Az egyik ilyen szomorú sorsú a Vadász utca sarkán áll kicsit több, mint 120 éve.

Semmi különös a külső, vagyis fekete, hatalmas sarokház, de mert az ajtó nyitva állt, benéztem. Kicsit el van rejtve a lépcsőház, tágas hall-szerű terem választja el a bejárattól. Hogy aztán egészen meglepje a látogatót. Kovácsoltvas korlátjain sárkányszerű szörnyek kísérik az embert a legfelső szintre. Ahol vár a meglepetés. A festett mennyezet. Hetek óta vadászom, de sem a Levéltárban, sem a Hungaricana egyébként csodás oldalain nem leltem infót arról, vajon kinek a keze munkája lehet ez az ősöreg, mindent túlélt, bordó-drapp-sötétzöld színekben pompázó, középen valami harcos amazont(?) ábrázoló falfestmény. Második látogatásomkor felfedezni véltem a kovácsoltvas állatkák festett párjait, de lehet, hogy tévedek. Kopott a kép, nem hiszem, hogy túl sok pénz adatott karbantartására az elmúlt évszázadban, de így is olyan szép, hogy igazán érdemes megmászni érte négy emeletet.

A ház maga bizonyos özvegy Gross Ödönné megrendelésére épült 1895-ben Sziklai Zsigmond tervei alapján. Sziklai úr 1864-1937-ig élt és nem kis létszámú, leginkább eklektikus budapesti bérház büszke tervezője, leghíresebb háza a merészen modern Párisi Áruház 1911-ből az Andrássy út 39-ben, de nem erről híres igazán. Hanem arról, hogy övé volt az első mozi Pesten. Ahogy arról a Filmkultúra című lap 1936 januári számában emlékezik, nem ez volt élete legrentábilisabb vállalkozása, sőt.

Történt ugyanis, hogy 1895-ben megkereste őt egy bizonyos Brandenburg nevű ügynök, hogy rábeszélje, néhány másik, szintén köztiszteletben álló budapesti úriember, nevezetesen Róheim Ödön, dr. Krasznay Ferenc, Malonyai Dezső és Sziklai Arnold társaságában vásárolja meg a Párizsban élő Munkácsy Mihály Ecce Homo című képét. Ezügyben utazott Párizsba testvére, Sziklai Arnold, és találkozott a Lumiere-testvérek csodálatos találmányával, a mozgókép színházzal. Arnold rávette Zsigmondot, rendeljenek a feltaláló testvérektől egy masinát, amit Pestre hoznak, és itt virágzó vállalkozássá fejlesztenek majd ők ketten. Az építész mint csendestárs, a vállalkozás pénzügyi hátterét biztosítandó szerepelt az üzletben. Így Sziklai Zsigmond nevén szerepelt a városi engedély, amit az Andrássy út 41-ben nyitandó első pesti mozira kaptak. Eisele gyáros, a ház tulajdonosa nem volt bizalommal a vállalkozással szemben, egy egész éves bérletet kért előre. És hiába dőlt a nép a következő év Milleniumi Ünnepségeire, senki nem volt kíváncsi az új, modern mozgókép színházra. A méregdrága, de örökké elromló, nehezen működtethető gépet végül Sziklai úr eladta a „Sport” kávéház tulajdonosának, aki Rákóczi út 80-ban lévő üzletében mutatott be rövid filmeket, fillérekért. A Lumiere testvérek 1896-ban személyesen is próbálkoztak a pesti közönség megnyerésével. A Körúton a Royal Szállóban üzemeltettek mozit, hiába. Pestet akkor még nem érdekelte a mozi, Lumiere-ék is hamar visszamentek Párizsba.

A Kálmán utca 21 alá pince, földszinttel együtt hatemeletes bérház épült. A földszinti kocsiszínt és istállót csak 1926-ban alakították lakásokká. Tágas, 4 méteres belmagasságú, elég nagy lakások olvashatóak ki az első tervekről. Az utcára néző lakások 4-5-6 szoba plusz cselédszoba elrendezésűek, hátrafele 2-3 szobásak, kivéve a földszintet, hogy szoba-konyhák épültek, az utcára végig üzletek. 1908-ban vendéglő nyílik a Vadász utcára, aminek aztán nyoma vész a háború utáni leírásokban.

Mindig érdekes a régi lakók listáját böngészni. 1928-ban itt üzemelt ifj. dr. Zoltán Jenő vívóiskolája (az id. dr. Zoltán Jenőé pedig a Kálmán utca 15-ben), itt lakott többek között Vágó Imre építész, festőművész, dr. Arjé Sándor, Földi Dezső, Sándor Endre és Sebestyén Samu ügyvédek, Ebinger János mérnök, Schall Antal cipész, Gémes Sándor szabó, Vezér Antal vendéglős, Ehrenstein Bernát tőzsdeügynök, Poll Vilmos ládagyáros, Dr. Vízkeleti Frigyes orvos, és Wottitz Andor divatáru kereskedő.

Az Állami Biztosító székelt itt sokáig a kommunista évtizedekben, a lakásleválasztások pedig még 1981-ben is folytatódtak, de még ekkor is léteztek 195 négyzetméteres lakások. Érdekes az épület 1981-es felmérése: a középfőfal 78 centi vastag, a födém vasai a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű gyártmányai. A főfal a födémekkel és a válaszfalakkal együtt, túlélve ostromot, közel 100 évet, köszöni szépen, kifogástalan állapotban van. Kíváncsi vagyok, az akkor, 1981-ben beépült részletek lesznek-e ilyen jó karban 100 év múlva?

Mindenesetre mostanra biztos megért az idő az ki tudja, mióta első, alapos felújításra. A vakolat leginkább azért nem potyog, mert alig van a homlokzaton, díszek is csak mutatóban. A főbejárat fölötti balkon igen kopottas, alattuk az összebilincselt alakok viharvert ábrázattal néznek a betérőkre. Sosem volt nagyon díszes épület, de jól megépítették, strapabíró, mindent túlélt, öreg pesti ház. Jó lenne, ha, mint szemközti szomszédja, amivel pláne erős most a kontraszt, ez a ház is újjászülethetne végre. Gyönyörű festményével együtt.

Forrás:

Helyszínbejárás 2018 december, 2019 február

Budapest Történeti Levéltár

https://mult-kor.hu/cikk.php?id=14079

http://mandarchiv.hu/dokumentum/5853/FK_1936_012022.pdf

http://mandarchiv.hu/cikk/5850/120_eve_nyilt_meg_az_elso_magyar_mozi

https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/03/27/rottenbiller_utca_27

http://budapest100.hu/house/terez-korut-29/

http://kisemmizettek.hu/archivum-fooldal-2016-2017-ii/

http://www.eptort.bme.hu/doc/egyeb/Eptort5/epuletek_vizsg_2018_kep_es_epuletek_adatai.pdf

https://www.geni.com/people/Zsigmond-Sziklai/6000000070231564821

http://www.urbanisztika.bme.hu/segedlet/kiadvany/IFK-2015-A-budapesti-berhazepites-aranykora.pdf

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_10_1898/?pg=457&layout=s