Lágymányoson, vagy Szentimrevárosban (is) mindig érdemes nyitott szemmel járni, egészen elképesztő mennyiségű rejtett szépségre lelhet az, aki kicsit is odafigyel. A Műegyetem közelében húzódó csendes, rövid kis utca nem feltétlen a legkönnyebben megjegyezhető nevéről ismert. Kruspér István 1818 és 1905 közt élt, és igazi reneszánsz ember volt. Előbb a jogi egyetemet végezte el, azután a műszakit Bécsben. Meteorológus volt, geodéta, geofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Francia Akadémia tagja, műegyetemi tanár. Halála után nem sokkal nevezték el róla az épp, a huszadik század elején kiépülő környék kisforgalmú, az egyetem kertjénél végződő utcát, amit szebbnél szebb szecessziós házak szegélyeznek.

A Budafoki út felöl érkezve jobb kézről tűnik fel az egyik, ha nem a legszomorúbb homlokzat. Hullámos, teraszos falát pedig, főleg az első emeleten egészen kivételes gazdagságú dombormű díszíti, vagyis nem szánták szomorúnak ezt a házat sem, csak ugye az elmúlt jó pár évtized teljes pénztelensége tette meg kellő hatását. Pedig ha jól megnézi az ember a Kruspér utca 10-et, kincset lel, rejtettet, értékeset.

Az eredeti tervek elvesztek ugyan, sajnos, de azt tudjuk, a sokáig ebben a házban lakó és cégét itt üzemeltető építőmester, Fedor Csák János keze munkáját dícsérik, az építkezés éve 1907. Hogy a szép szobrok kinek a munkái, azt mára homály fedi, ahogy a különösen szép belső kövezés, a kovácsoltvas és egyéb részletek mestereinek neveit is elmosta a történelem.

Sosem volt gazdag ház, az 1944-es összesítés szerint leginkább kis alapterületű, 1, ritkábban 2 szobás, lakások voltak benne, néhány három szobás kivételével, szám szerint a három emeleten összesen 38 darab.

1910-ben itt volt megtalálható a Budapesti Kőműves Kisiparosok Építőszövetkezete, valamint, ahogy még évtizedekig, Fedor-Csák János építőmester lakása és még tovább irodája is. Ugyancsak 1910-ben itt lakott Berki Ferenc színművész, a Nemzeti Színház tagja, akinek Lili nevű, szintén színész lánya a két világháború közti színjátszás és főleg filmipar sztárja, a jellegzetes beszédű és stílusú Gózon Gyula felesége lett. Épp az öreg Berki halála évében, 1917-ben házasodtak össze, és éltek együtt hűségben Gózon 1958-as haláláig.

Leginkább kishivatalnokokat, tisztviselőket, fogalmazókat, postai, bírósági és vasúti alkalmazottakat sorolnak a korabeli lakcímjegyzékek és telefonkönyvek. Ezek közül néhány érdekesebb név például Klausberger Károly királyi erdész, szegény, hasonlóan Szűz utcai kollégájához, vajon hogy érezhette magát itt, a kőrengetegben? Élt itt persze műegyetemi tanár is, név szerint Szmodics Hildegárd, továbbá Pikál Rudolfin magánzó, Kavasson László könyvkötő, Kurmányi Gyula gyógyszerész, ifj. Teleky Ferenc író, zeneszerző, Brunner Vilmos főmérnök, Rád Juliska gépírónő, Kmetty Ernő Gábor tornatanár és Billing Náthán aranyműves.

A házra ránézésre évtizedek óta nem költött a kutya sem semmi pénzt, valószínüleg kevesen látják szépnek, pláne a belső részeket. Vagyis lehet, hogy mégis költöttek rá, mert például nem ázik, de ütött-kopott, pedig részleteiben igényes, jobb sorsra érdemes, szecessziós szépség, túl száztizedik évén áll, hősiesen. Jó lenne látni sorsa jobbra fordulását.

Forrás:

Helyszínbejárás 2021 január

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=0&layout=s

https://library.hungaricana.hu/hu/collection/fszek_budapesti_telefonkonyvek/

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Lakasiv/339/

http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=11&cim=krusper-u-10&cimtxt=%20CIM

https://archives.hungaricana.hu/hu/budapest/HelyrajziSzam/4119/